Jubileumi híradó 7. (1974.05.11.)
A Szolnok megyei Néplap melléklete: 7. 1974. május 11.
Tartalom
A szocialista munkaversenynek a városfejlesztést is szolgálnia kell
Kurdi István: Fásítási akció
[Simon Béla]: A szolnokiak Szolnokért. Két év alatt 47 új létesítmény
A szakszervezetek és a jubileum
Sós: Ferenc: A jászberényi járás Szolnokért
Ejtőernyős világbajnokság Szolnokon
1,5 millió forint értékű társadalmi munka
Kaposvári Gyula: Szolnok a XVIII. században
[Simon Béla]: A szolnokiak Szolnokért. Két év alatt 47 új létesítmény
Több ízben, hírül adtuk már, hogy a megye városai, járásai magukénak vallják a megyeszékhely 900. jubileumát, tevékenyen működnek közre annak méltó megünneplésében. S miként készülnek a nevezetes évfordulóra Szolnok lakói? Milyen kézzell fogható tényekkel igazolják, hogy önzetlenül, napi munkájuk mellett egyéb módon is hozzájáruljanak a város fejlődéséhez? S mi lesz az évforduló után? Megtorpan-e a város gyorsütemű építése, vagy továbbra is intenzív fejlődés várható? Ezeket a kérdéseket tettük fel Kukri Bélának, Szolnok tanácselnökének.
— A jubileummal összhangban felgyorsított városfejlesztést kell megvalósítanunk. — kezdte a tanácselnök. — Jogos a kérdés, hogy miért kell ez, miért éppen most, s mi lesz a következő években. Minderre válaszképpen: a jubileumot eszköznek tekintjük, nem pedig olyan célunk, melynek elérése után lazítani lehetne. Szolnokon nagy volt — és pillanatnyilag is az — a lemaradás a közintézmények, a lakások, a kereskedelmi hálózat tekintetében. Ugyanakkor a város lakosságának száma évente másfélezerrel nő, s vonzáskörzete is bővül. Ezért szükséges a város lépten-nyomon tapasztalható fejlesztése.
— Aki a várost járja, önkéntelenül is arra gondol:honnan van pénz ennyi létesítményre, miként teremthető elő a szükséges pénzügyifedezet?
— Csakis társadalmi összefogással. Két évet tekintve másfél milliárd forintot költünk a város fejlesztésére. Ezáltal 47 új létesítménnyel gazdagodik Szolnok. Tanácsi erőből — 480 millió forint ráfordítással — 20 létesítmény épül ezek közül. Atöbbi a vállalatok, szövetkezetek beruházásaként valósa meg. A városi tanács természetesen ezekhez is hozzájárul, mégpedig a telkek juttatásával, a közműhálózat biztosításával.
— S ami a jövőt illeti?
— Már készül, s tegyük hozzá: a korábbinál tervszerűbben a 6200 új lakást jelentő kisgyepi lakótelep, a cukoripari kutatóintézet, a gyermekváros építésének előkészítése, hogy csak néhány példát említsek. Ezek is azt bizonyítják, hogy nem lesz visszaesés a város fejlesztésében. Ezeknek a létesítményeknek építése azonban már nem jelent annyi bosszúságot a város lakosságának, mint a 4-es számú főútvonal városon áthaladó szakaszának rendbetétele.
— Ami az eddig elmondottakat illeti, azok inkább társadalmi összefogás témakörébe tartoznak. Mi jellemző a lakosság társadalmi munkájára?
— Bevezetőül néhány számadat: Szolnok lakossága 1971-ben 11 millió, 1972-ben 19 millió, tavaly pedig már 23 millió forint értékű társadalmi munkát végzett. Az idén még többre számítunk. Azutóbbi három év alatt végzett társadalmi munka értéke kilencszerese az előző ötéves terv azonos időszakában végzett társadalmi munkának. Az üzemek, vállalatok, szövetkezetek, a különböző intézmények szocialista brigádjai mellett egyénileg is sokan vesznek részt a város gazdagításáért, szépítéséért végzett önkéntes tevékenységben. A döntő szerep természetesen a szocialista brigádoké. Tavaly 90 üzem 73 szocialista brigádja, 18 KISZ-szervezete, 15 szülői munkaközösség és 19 egyéb kollektíva mellett 8500 ember egyénileg is közreműködött abban, hogy gyarapodjék a város.
— Tavalyelőtti eredményeinkért tavaly megnyertük a megyei, városfejlesztési versenyt. A város lakóinak tavalyi aktivitása alapján most is jó helyezésre számítunk.
— A társadalmi munkavégzés elsősorban mire irányult?
— Elsősorban az óvodák, bölcsődék, iskolák fejlesztésére, felújítására, felszerelésük gyarapítására. Körülbelül ötmillió forintot jelentett az ilyen irányú közreműködés. A város lakosai ezen túl részt vettek ezernyi társadalmi munkában, — például sportlétesítmények, autóbuszvárók, az ifjúsági park építésében, közreműködtek a fedett piac létesítésénél, részt vettek a nagyarányú fásításban, stb.
— Új vonásokat is felfedezhettünk a társadalmi munkában. Így például huszonhárom magános öreg gondozását vállalták, nyilvános telefonállomásokat építettek. Figyelemreméltó, hogy a társadalmi munkát végzők körében növekszik a fiatalok és a nyugdíjkorhatár körüliek aránya.
— A városi tanács természetesen értékeli és lehetőségei szerint jutalmazza az önkéntes áldozatvállalást. Az egyéneknek kitüntető jelvényeket, a kollektíváknak plaketteket ad a társadalmi munkáért Az ilyen vonatkozásban versengő tanácstagi körzetek között az első három helyezett összesen kétszázezer forint jutalmat kap. Azt hiszem azonban — fejezte be nyilatkozatát a megyeszékhely tanácselnöke, — hogy a legszebb jutalom az, hogy a lakosság megvalósulva látja az óhajtott létesítményeket.
Vélemény, hozzászólás?