Szolnok könyvtára
Szolnok könyve. Szolnok, 2011
A kötet azzal a céllal készült, hogy erősítse vagy alakítsa a lakó (szülő)-helyhez való kötődést. A Szolnok könyve elsősorban a fiatal tizenéveseknek szól, s rajtuk keresztül a szolnoki családoknak. A szerkesztők örömüket fejezik ki, hogy sikerült az ügy mellé állítani a városi humán értelmiség legjavát, történészeket, néprajzosokat, irodalomtörténészeket, újságírókat, könyvtárosokat, szociológusokat, fotóművészeket, velük együtt a megyeszékhely reprezentatív tudományos műhelyeit, a Múzeumot, a Levéltárat, a megyei és városi
könyvtárakat, és még sorolhatnánk. A könyv nem kívánt a városi történelmi monográfi a szerepében tetszelegni, az alkotók szándéka szerint sem. Az egyes írások követik a kronológiai sorrendet, de nem mereven.
Szurmay Ernő: Emlékjelek. Szolnok az irodalomban – szolnoki irodalom. Szolnok, 2000
Szolnok az irodalomban
A kötet első részében mindazok helyet kapnak, akik legalább egy-egy írásukkal tanújelét adták Szolnok iránti érdeklődésüknek, akik életük rövidebb-hosszabb szakaszát ebben a városban töltötték, és erről írásban is tanúságot tettek.
Szolnoki irodalom
A kötet második részében nagyobb súllyal szerepelnek a szolnoki születésűek és akik életpályájuk jelentősebb részét itt töltötték.
Szolnok képekben / szerkesztette és írta Kaposvári Gyula ; fotó Kardos Tamás. Szolnok, 1984.
A képeskönyv a Szolnok Városi Tanács gondozásában jelent meg azzal a céllal, hogy bemutassa mit tett a szolnoki lakosság, az itt élő emberek a városukért. A könyvben összegyűjtött térképek, metszetek és képek bemutatják, hogy milyen volt dédapáink korában és milyenné lett a II. világháború után, valamint az 1970-es években történt városrendezést követően.
A képleírások és Kaposvári Gyula akkori múzeumigazgató által írt várostörténet pedig segít eligazodni az időrendben az időutazó városnéző séta közben, amíg a kiadvány oldalait forgatja az olvasó.
Az 1970-es évek elején a jubileumára készülő Szolnok számos kiadványt jelentetett meg. Többek között egy hiánypótló tanulmánykötet, amely a város évszázadainak történetének összefoglalására vállalkozott. Az évfordulóhoz köthető a a munkásmozgalom szolnoki alakjait bemutató életrajzi sorozat is. Egy módszertani segédanyag is készült ekkor, amelyben 900 kérdésre 900 felelettel válaszolva a kiadvány szerkesztői a városról legszükségesebb tudnivalókat gyűjtötték egy csokorba a jubileumhoz kapcsolódó vetélkedőkre. Művészi kivitelben készült el a város képeskönyve, amelyben mintegy 150 fotó segítségével a mai város arculatának vonásai jelentek meg, színezve a régmúlt fellelhető emlékeinek képeivel. Hasonló szándékkal adta ki a városi tanács azt az albumot, amelyben rézkarcok szerepelnek. Az egyes metszeteken a város különböző részletei örökíttetnek meg művészi átköltésben.
Érdekes feladatra vállalkoztak a megyei művelődési központ munkatársai is. A szolnoki veteránok klubjának tagjaitól magnószalagra rögzített visszaemlékezéseit és az egyéb archív anyagokból válogatott szemelvényeket kötötték egybe, hogy sokszorosítva juttassák el őket a megye munkásmozgalmának felszabadulás előtti története iránt érdeklődő olvasókhoz. A Verseghy Könyvtár pedig elkészítette a Jászkunság repertóriumát, téma szerint rendszerezve a folyóiratában megjelent cikkeket, közleményeket és írásokat. Közreadták Szolnok helyismereti bibliográfiáját és egy kis füzetet, amely Szolnok megye irodalmi emlékhelyeit szedte csokorba. A Szolnok Megyei Levéltár a kutatók segítségére sietve adta ki a birtokában levő fondok jegyzékét. Szintén a levéltár gondozásában jelent meg a megye területéről készült térképek gyűjteménye.
Szolnok város története, I. Szolnok, 1975
A tanulmánykötet, mely a város 900 éves jubileumára készült, egy tervezett sorozat bevezetőjének szánták.
A könyv előszavában olvasható, hogy több évi kutatómunkával számoltak, hogy elkészüljön Szolnok történelmének átfogó tudományos igényű feldolgozása. Azonban a jubileum okán az Intézőbizottség kezdeményezésére egy munkaközösség munkához látott, hogy a már publikált anyagok felhasználásával és lehetőleg új adatok feltárásával készüljön el város történetét ismertető kötet.
Digitalizálta a Verseghy Ferenc Könyvtár
A 900 éves Szolnok Ipara. Szolnok, 1973.
Politikai, gazdasági és kulturális fejlődése a felszabadulástól napjainkig
– kisebb-nagyobb fejlődési egyenetlenségtől eltekintve – egyenes vonalú és felfelé ívelő. Negyedszázad alatt nagy és szép terveket valósított meg a város lakossága, mely készül a 900 éves jubileum méltó előkészítésére és megünneplésére.
A könyv, melyet most kézbe adunk szervesen illeszkedik az előkészület folyamatába, tartalmánál, jelentőségénél fogva ki is emelkedik az eddig megjelent kiadványok közül.
Digitalizálta a Verseghy Ferenc Könyvtár
Bálintné Hegyesi Júlia: Szolnok Helyismereti Bibliográfiája, 1-2. Szolnok, 1974-1979.
Mint a kötet előszavából és bevezetőjéből megtudjuk, a Szolnok 900 éves fennállását köszöntő „várostörténeti-városismereti bibliográfia” egy nagy munkálat első gyümölcse volt.
Elsősorban a szolnoki közgyűjtemények anyagában található szolnoki tárgyú önálló kiadványokat foglalta magába, kiegészítve a Jászkunság húsz évfolyama és a Múzeumi Levelek 15 esztendje megjelenő füzetei cikkeinek címeivel.
Antal Árpád: A Szolnok megyei levéltár kéziratos térképeinek katalógusa 1867-ig. (Levéltári Füzetek 1.) Szolnok, 1974
Tartalom:
Szolnok Megyei Levéltárban őrzött kéziratos térképek,
Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Heves, Pest megyei Levéltárakban, kiskunfélegyházi, kiskunhalasi, turkevei muzeumokban őrzött, a régi Jászkun Kerületek, valamint a mai Szolnok megye területére és helységeire vonatkozó kéziratos térképek,
Az 1876-ban megszűnt Jászkun Kerületek helységeinek levéltáraiban őrzött azon kéziratos térképek jegyzéke, amelyek 1944-ig megvoltak.
Szabó Barna: Meseváros. Írások a régi Szolnokról és öreg szolnokiakról. Szolnok, 1941
Szabó Barna e kiadványban összegyűjtött publicisztikái Szolnok közéletének számos szereplőjét mutatja be, melyet újságírói működésének 30. évfordulójra jelentetett meg.
Orosi József, Tabán Gyula, Kissné Tóth Lenke verssel köszöntötték azt az írót ebből az alkalomból, akinek zászlaján csak egy név volt: Szolnok.
Digitalizálta a Damjanich János Múzeum
Szolnok : Fejezetek a város múltjából. Szolnok, 1927
A kötet, melyet Vidor Győző (1905-1979) írt és szerkesztett, olvasmány a Szolnokiak számára az 1927 előtti közelmúlt Szolnokjáról. A kiadványban szereplő irások szerzője, számtalan szolnoki diák tanára; szárnypróbálgató ifjú pedagógusok mentora, és a régi Szolnok közéletének ismert és cselekvő részese volt: újságíró, szerkesztő, kritikus, kiemelkerdó képességű közgazdász és ragyogó szervezőkészségű tanügyi szakember.
Szabó Barna: Napló: írások Szolnokról a szolnokiaknak. Szolnok, 1925
„Irások Szolnokról a szolnokiaknak, ez a cím és a cím utat mutat és határt szab. Kisérletek, próbálkozások, a boldog Tegnap könnyes reminiszceneiái, a rideg Ma szeriőz melódiái, a bizonytalan Holnap tétovázó prológusa, egy-két halkszavú, de őszinte kritika, ez akar lenni a Napló és nem több. Viruló, Virágos, közeli tavasz első fecskéje, – nem véletlen, hogy épen március 15-én indul utnak…” – írta előszavában Szabó Barna (1822-1944) szolnoki publicitsa naplója előszavában. Az újságíró alaposan kivette a részét a város közéletéből is. Elnöke volt a Kiss József irodalmi körnek, főtitkára a Szolnoki Sakkörnek, választmány tagja az írókat és művészeket tömörítő „Tanya” egyesületnek és munkatársa a Jász-Nagykun-Szolnok Vámegye Múltja és Jelene nagy monográfiának.
Vélemény, hozzászólás?