Szolnok könyvtára
Szolnok könyve. Szolnok, 2011
A kötet azzal a céllal készült, hogy erősítse vagy alakítsa a lakó (szülő)-helyhez való kötődést. A Szolnok könyve elsősorban a fiatal tizenéveseknek szól, s rajtuk keresztül a szolnoki családoknak. A szerkesztők örömüket fejezik ki, hogy sikerült az ügy mellé állítani a városi humán értelmiség legjavát, történészeket, néprajzosokat, irodalomtörténészeket, újságírókat, könyvtárosokat, szociológusokat, fotóművészeket, velük együtt a megyeszékhely reprezentatív tudományos műhelyeit, a Múzeumot, a Levéltárat, a megyei és városi
könyvtárakat, és még sorolhatnánk. A könyv nem kívánt a városi történelmi monográfi a szerepében tetszelegni, az alkotók szándéka szerint sem. Az egyes írások követik a kronológiai sorrendet, de nem mereven.
Szurmay Ernő: Emlékjelek. Szolnok az irodalomban – szolnoki irodalom. Szolnok, 2000
Szolnok az irodalomban
A kötet első részében mindazok helyet kapnak, akik legalább egy-egy írásukkal tanújelét adták Szolnok iránti érdeklődésüknek, akik életük rövidebb-hosszabb szakaszát ebben a városban töltötték, és erről írásban is tanúságot tettek.
Szolnoki irodalom
A kötet második részében nagyobb súllyal szerepelnek a szolnoki születésűek és akik életpályájuk jelentősebb részét itt töltötték.
Szolnok város története, I. Szolnok, 1975
A tanulmánykötet, mely a város 900 éves jubileumára készült, egy tervezett sorozat bevezetőjének szánták.
A könyv előszavában olvasható, hogy több évi kutatómunkával számoltak, hogy elkészüljön Szolnok történelmének átfogó tudományos igényű feldolgozása. Azonban a jubileum okán az Intézőbizottség kezdeményezésére egy munkaközösség munkához látott, hogy a már publikált anyagok felhasználásával és lehetőleg új adatok feltárásával készüljön el város történetét ismertető kötet.
Digitalizálta a Verseghy Ferenc Könyvtár
A 900 éves Szolnok Ipara. Szolnok, 1973.
Politikai, gazdasági és kulturális fejlődése a felszabadulástól napjainkig
– kisebb-nagyobb fejlődési egyenetlenségtől eltekintve – egyenes vonalú és felfelé ívelő. Negyedszázad alatt nagy és szép terveket valósított meg a város lakossága, mely készül a 900 éves jubileum méltó előkészítésére és megünneplésére.
A könyv, melyet most kézbe adunk szervesen illeszkedik az előkészület folyamatába, tartalmánál, jelentőségénél fogva ki is emelkedik az eddig megjelent kiadványok közül.
Digitalizálta a Verseghy Ferenc Könyvtár
Bálintné Hegyesi Júlia: Szolnok Helyismereti Bibliográfiája, 1-2. Szolnok, 1974-1979.
Mint a kötet előszavából és bevezetőjéből megtudjuk, a Szolnok 900 éves fennállását köszöntő „várostörténeti-városismereti bibliográfia” egy nagy munkálat első gyümölcse volt.
Elsősorban a szolnoki közgyűjtemények anyagában található szolnoki tárgyú önálló kiadványokat foglalta magába, kiegészítve a Jászkunság húsz évfolyama és a Múzeumi Levelek 15 esztendje megjelenő füzetei cikkeinek címeivel.
Szabó Barna: Meseváros. Írások a régi Szolnokról és öreg szolnokiakról. Szolnok, 1941
Szabó Barna e kiadványban összegyűjtött publicisztikái Szolnok közéletének számos szereplőjét mutatja be, melyet újságírói működésének 30. évfordulójra jelentetett meg.
Orosi József, Tabán Gyula, Kissné Tóth Lenke verssel köszöntötték azt az írót ebből az alkalomból, akinek zászlaján csak egy név volt: Szolnok.
Digitalizálta a Damjanich János Múzeum
Szolnok : Fejezetek a város múltjából. Szolnok, 1927
A kötet, melyet Vidor Győző (1905-1979) írt és szerkesztett, olvasmány a Szolnokiak számára az 1927 előtti közelmúlt Szolnokjáról. A kiadványban szereplő irások szerzője, számtalan szolnoki diák tanára; szárnypróbálgató ifjú pedagógusok mentora, és a régi Szolnok közéletének ismert és cselekvő részese volt: újságíró, szerkesztő, kritikus, kiemelkerdó képességű közgazdász és ragyogó szervezőkészségű tanügyi szakember.
Szabó Barna: Napló: írások Szolnokról a szolnokiaknak. Szolnok, 1925
„Irások Szolnokról a szolnokiaknak, ez a cím és a cím utat mutat és határt szab. Kisérletek, próbálkozások, a boldog Tegnap könnyes reminiszceneiái, a rideg Ma szeriőz melódiái, a bizonytalan Holnap tétovázó prológusa, egy-két halkszavú, de őszinte kritika, ez akar lenni a Napló és nem több. Viruló, Virágos, közeli tavasz első fecskéje, – nem véletlen, hogy épen március 15-én indul utnak…” – írta előszavában Szabó Barna (1822-1944) szolnoki publicitsa naplója előszavában. Az újságíró alaposan kivette a részét a város közéletéből is. Elnöke volt a Kiss József irodalmi körnek, főtitkára a Szolnoki Sakkörnek, választmány tagja az írókat és művészeket tömörítő „Tanya” egyesületnek és munkatársa a Jász-Nagykun-Szolnok Vámegye Múltja és Jelene nagy monográfiának.
Vélemény, hozzászólás?