Jubileumi híradó 1. (1972.11.04.)

A Szolnok megyei Néplap melléklete: 1. 1972. november 4.

Tartalom:

Csoma Kálmán: Jubileumre készül a város

AHONNAN INDULTUNK… Szolnok 1945-ben

Kaposvári Gyula: 900 éves Szolnok. Mozaik a város történetéből 

Barna Gábor: A jubileumi emlékmű helye

Emlékmű – közadakozásból

Pro Urbe díjasaink

Kilencszáz év kilenc pálya

***

Jubileumra készül a város. Írta: Csorna Kálmán tanácselnök

Szűkebb hazánk, Szolnok város 900. jubileum ára készülünk. A jubileum i felkészülést irányító városi pártbizottI ság így foglalt állást: „Célunkat akkor érjük el, ha ebben az időszakban a múlt és a jelen összekovácsolásával, eredményeink és feladataink pontos megismerésével, valamint megértésével igényesebbé  válunk saját magunkkal szemben és ez az igényesség olyan aktivitással, tenniakarassal párosul, melynek nyomán a jubileum évében a X. kongresszuson megfogalmazott nagy cél, a szocializmus magasabb szintű építésének sikereiről adhaltunk számot.”

Azt szeretnénk, hogy a megye — és mindenekelőtt a város minden polgára — ismerje meg céljainkat, vegyen részt azok elérésében, folyamatosan tájékozódjék eredményeinkről,  gondjainkról, mert azok egybeesnek az alkotó várospolitika sikerévei, leküzdendő akadályaival. Ezt szolgóálja a Néplap mellékleteként megjelenő híradónk, amelynek szerkesztését, gondozását a lap és a rádióstúdió munkatársai, az előállítását a nyomda dolgozói társadalmi munkában vállalták. Jelképnek is szép, hogy az első szám éppen a város felszabadulásának évfordulóján, november 4-én jelenhet meg.
Városunkat a III. ötéves tervben elért eredményei és jó gazdaságföldrajzi adottságai alapján ipari szem pontból és a népességszám növekedése tekintetében a leggyorsabban fejlődő kilenc vidéki város között tartják számon. A két népszámlálás között 15 ezerrel gyarapodott a lakosság száma. A bútorgyári, cukorgyári rekonstrukció, a vegyiművek további fejlesztése, a  betonelemgyár üzem behelyezése, a vasúti rekonstrukció rendezőpálya-udvari részének megvalósítása, illetőleg a személypályaudvar építésének megkezdése, a város jövője szempontjából további nagy fejlődési lehetőségek hordozói. Tanácsunk elfogadta a város általános rendezési tervét, amely már az ezredfordulóig jelöli ki a városfejlesztés, a városépítés irányát. Ennek alapján határoztuk már meg a kisgyepi lakótelep, a városközpont, az üdülőtelepek, a József Attila úti lakótelep építését, a zöldövezeti területeket.

Városunkat éppen negyedik ötéves terv kezdetén a kormány felsőfokú központ szerepkörre jelölte. Úgy ítélik meg, hogy a területi munkamegosztásban betöltött társadalmi, gazdasági, szervező és irányító szerepköre, vonzásterülete alapján — részben ma is, de tervszerű munkával a nem túl távoli jövőben — ilyen fontos feladat ellátására alkalmas.
Ez a város, am ely 1949-ben mintegy 35 ezer lakossal még a kis városok között szerepelt,  napjainkban a középvárosok kategóriájából a nagyvárosok közé tart,  65 ezer lélekszámával.
A gazdasági fejlődés, a kereseti viszonyok kedvező alakulása fokozza a városi élettel szembeni igényeket, melyeket ma még kielégíteni nehezen tudjuk. Legégetöbb gondunk a lakóépületek avultságából és a nagyarányú bevándorlásból keletkezó lakáshiány. „Kinőtte” a város a néhány évvel ezelőtt még tartalékokkal is rendelkező közműveket. Rosszak az útviszonyok, nem kielégitő a csatornázottság s velük összefüggésben a köztisztaság állapota. Hirtelen „szakadt ránk” az óvódai helyek hiányából adódó feszültség, hiszen néhány éve még üres helyeket tartottunk nyilván. Hasonló a helyzet a bölcsődökkel is. Nem elegendő az általános iskolai tantermek száma. Kevés a sportlétesítmény és sok jogos kifogásra ad okot a kereskedelmi üzlethálózat. A város lélekszáma évenként egy-egy kisebb faluval növekszik; a 10—15 ezer „bejáró” a nappali népességet még tovább növeli.
Tanácsunk ezeket az állapotokat vette figyelembe, am ikor a IV. ötéves terv időszakára meghatározta a városfejlesztési feladatokat, számolva azzal is, hogy a város gazdasága is tovább fejlődik. Így bővül a vegyművek és a cukorgyár, a Ganz Villlamossági Művek gyáregységének termelőkapacitása, befejeződik a személypályaudvar építése, új telephelyet kap a Volán, bővíti üzem házát a Május 1. ruhagyár, korszerűsödik a Húsipari Vállalat feldolgozó üzeme, a  papírgyár, új kenyérgyár épül; hogy csak a fontosabbakat említsem.

A kulturális, egészségügyi, kereskedelmi ellátási helyzet javítását szolgálja a már átadott; állandó kiállítási terem , három – egyenként 800 négyzetméter alapterületű ABC áruház, egy 16 tanterm es szakközépiskola, egy hasonló általános iskola, a százötven óvodai hely s átadásra vár egy hatvan személyes óvoda. Év végére készen lesz az Ady Endre út.  A KPM jövőre kezdi el a 4-es út átépítését. Az ötéves terv alatt összesen mintegy 6300 lakas épül — összesen ötszáz óvodai, százhúsz bölcsődei hely létesül. Épül egy 8 tantermes vízügyi szakközépiskola, hozzá kollégium, bővül a közgazdasági szakközépiskola és a kereskedelmi szakmunkásképző iskola. Új nyomdát építenek, 200 ággyal bővül a kórház, elkészül a 150 ágyas szálloda, a Tiszaligetben sportcsarnokot építünk, elkészül a fedett piac, több szolgáltató létesítményt építtetnek a helyi ipari szervezetek.
Reálisan nem lehet számolni a megyei művelődési ház elkészülésével, az eredetileg remélt felszíni vízmű sem lesz készen. A Centrum Áruházak vezérigazgatósága ismét halogatja az ú j állami áruház épitését, tovább növelve súlyos iparcikkellátási gondjainkat. A 4-es út építésével több kisebb-nagyobb üzletet le kell bontani. Átmeneti elhelyezésük is nagy erőfeszítést, összefogást igényel és végleges megoldást csak újabb építkezések jelenthetnek. Ezért folynak tárgyalások az országos főhatóságokkal iparcikkáruház, bútoráruház, további ABC áruházak költségeinek előteremtéséről.
A jubileum i előkészület éveinek és majd az ünnepségnek ki kell fejezni azt, hogy ez a város fennállásától kezdve Magyarország egyik jelentős politikai centrum a volt. A haladó forradalmi hagyományok feltárása kapcsolódjék össze a szocialista jelen eredményeinek bemutatásával.

***