Érdekes évfordulók 2025-ben

950 évvel ezelőtt…

1075-ben keletkezett I. Géza király adománylevele a garamszentbenedeki apátság részére, amelyben Szolnok város neve többször is szerepelt. A latin szövegben szereplő Zounuk a későbbi századok folyamán a mai Szolnokká alakult. Korábban, 1018-ban és 1046-ban személynévként már feltűnt más forrásokban, de földrajzi névként (civitas) ebben az oklevélben szerepelt először:

„A Tiszán túl adtam Pelu nevezetű földet a Kengelu nevű vízének a révje felett, a sajt határai mellett. Ennek a földnek első része Zounok polgárai között oszlik meg. Majd a Zeku következik, mely később a mező közepén határvonalat képez Szent Benedek ottani faluja és a Zounok városbeliek földje között … Zounok mellett a Meler nevű víz…”

A Tisza nem csak ivóvizet szolgáltatott, hanem évszázadokon át a vidék egyik fontos éléskamrája volt, így tehát érthető, hogy 1075-ben miért került ez a terület adományként a garamszentbenedeki bencések tulajdonába. Innen szállították nyáron a szárított és füstölt halat a kolostor számára.

Az oklevél egyike annak a 12 forrásnak, amelyet a legszigorúbb mércével mérve is hitelesnek fogadnak el az Árpád-kor kutatói. Ez a történelmi forrás szolgált 1975-ben a 900 éves jubileumi ünnepségsorozat alapjául.

Idén a város ismét rendezvénysorozattal készül a 950 éves történelmi évforduló megünneplésére.

700 évvel ezelőtt…

Károly Róbert visszaváltotta Szolnok városát Kokas mestertől 1325-ben. A Tisza menti, szabadok által lakott faluért hasonló értékűt biztosított számára.

Magyarország a 14. században – Térkép: Homolka József

645 évvel ezelőtt…

1380-ban Nagy Lajos király birtokába kerül a város. 1426-ig királyi tulajdonban is maradt.

580 évvel ezelőtt…

1445-ben Pálóczy László és Simon szerezte meg Szolnokot. A Pálóczyak csaknem száz évig voltak Szolnok urai.

520 évvel ezelőtt…

1505-ben született báró Zay Ferenc (1498-1570) katona, író és politikus, akit 1550 szeptemberében neveztek ki a szolnoki vár élére.

1505-ben született Szegedi Kis István (1505-1572) kálvinista hitszónok, aki a török foglya volt Szolnokon 1561 és 1563 között. A bég megengedte, hogy a szolnoki hívek látogathassák.

A hitszónok emléktáblája a szolnoki református templomban. Fotó: Károly Nóra – Verseghy Könyvtár

475 évvel ezelőtt…

1550. szeptember 10-én kezdődött meg a szolnoki vár építése. Gr. Salm Miklós és Báthori András seregei megszállták Szolnok környékét, hogy az építési munkálatok zavartalanságát biztosítsák. Akkor ásták a Zagyva mostani medrét a Tabán kiszögelésétől a mostani torkolatig. 1550 végére a belső vár védművének megépítése nagyjából befejeződött.

Az építkezésen számos idegen építőmester, hadmérnök is részt vett. Egyikük Bernardo Aldana tábormester, spanyol zsoldosvezér, aki 1548–1552 között Magyarországon harcolt a császár szolgálatában.

465 évvel ezelőtt…

1560-tól 1561-ig Parlaghi György és Horváth testvérek voltak Szolnok birtokosai.

450 évvel ezelőtt…

1575-ben a szolnoki várban fejezte be Ibrahim bin Ali Dzselálzde Musztafa Nagy Szulejmán hadjáratáról szóló kódexének illusztrálását.

430 évvel ezelőtt…

A 15 éves háború alatt 1595 őszén egy kisebb sereg Miksa főherceg vezetésével Szolnok ellen vonult, de a várat bevenni nem tudta. Az ostrom azonban a Tisza-hidat sem kímélte.

P. Zimmermann rézkarca Szolnok 1595. évi ostromáról – Szolnok képekben

1595 után, talán Mürtezá pasa budai beglerbégsége idején a nyugatra néző belgrádi kapu fölé kőtornyot emeltek.

340 évvel ezelőtt…

1685. október 18-án szabadult fel Szolnok 133 évnyi török uralom alól. Musztafa szandzsákbég ostrom nélkül adta fel a várat, de elmenekülése előtt nem csak az erődítményt, hanem a várost és a Tisza-hidat is felgyújtotta.

Mercy és Heissler tábornok csapatai így elvágták a hódoltság központja, Buda várának keleti utánpótlási vonalait. A város pedig a magyar Kamara birtokába került. A muszlim lakosság elmenekültével Szolnokon magyar és német katonák és családtagjaik maradtak.

Azonban az ország más részein még javában zajlott a háború, így Szolnok felvonulási területnek számított. Új hadművek létesültek és a várat is újjáépítették, amely 1690 körül készült el teljesen.

315 évvel ezelőtt…

1710-ben II. Rákóczi Ferenc fejedelem intézkedésére Csajághy János brigadéros várparancsnok újjáépítette az 1703-ban a kurucok által elfoglalt szolnoki várat, azonban október 17-én egy rövid ostromot követően a császári haderő, élén Cusani tábornokkal vette újra birtokba.

Emléktábla a Gutenberg téren. Fotó: Kósa Károly – Verseghy Ferenc Könyvtár

1710-ben visszatértek a ferencesek és megkezdték az anyakönyvek vezetését. Ekkor települt újjá a Külsőváros (Parasztváros) is.

295 évvel ezelőtt…

1730-ban alakult meg a Kármelhegyi Boldogasszony Társulat a városban.

250 évvel ezelőtt…

1775-ben 211 szolnoki gazda kezdte a szőlőtelepítést Szandaszőlősön.

245 évvel ezelőtt…

1780-ban Szanda és Varsány közötti terület egy részét szántás alá fogták és dohánytermesztésbe kezdtek.

240 évvel ezelőtt…

1785-ben a szolnoki várat az uralkodó eladta a Kamarának.

235 évvel ezelőtt…

1790-ben és 1791-ben a rossz termés 200 ember halálát okozta.

230 évvel ezelőtt…

1795-ben a kedvezőtlen időjárás gabonahiányt okozott.

225 évvel ezelőtt…

1800-ban készült az ülő Krisztus-szobor Szolnokon.

210 évvel ezelőtt…

1815-ben létesültek Szolnokon az első vasárnapi rajziskolák, amelyek az ipariskolai oktatás gyökerének is tekinthetőek. 1875-ben az ipartestület elnöke kieszközölte, hogy a mesterek vasárnap rajzoktatásra küldjék a tanoncaikat.

205 évvel ezelőtt…

1820. június 25-én tartották az utolsó szentmisét az eredeti gótikus Vártemplomban, amelynek a falait felhasználva épült fel az új templom 1822 és 1824 között.

1820-ban alapították a Kőrösi féle leányiskolát.

1820-ban a Tudományos Gyűjteményben megjelenik Gorove László (1780-1839) író, akadémikus Szolnok Várának viszontagságai című tanulmánya.

200 évvel ezelőtt…

1825-ben született Müller Adolf (1825-1891), a festőnek készülő 48-as honvédszázados városi tisztviselőként az 1850-es évektől szervezte a művészek szolnoki tartózkodását. Pettenkofen pedig mindig Müller műteremházában vendégeskedett.

195 évvel előtt…

1830-ban alapították meg az újvárosi iskolát Dubecz Tamás salvatorián szerzetes szorgalmazására. Első tanítója Alberti János volt. Az akkori újvárosi iskola épülete nem is azon a helyen volt, hol most, hanem átellenében. A vasút építésekor 1847-ben romboltak le az első iskolát és a város tulajdonában álló egykori Barta-féle korcsma helyén épült fel a ma is álló épület.

190 évvel ezelőtt…

1835. május 24-én született Jászberényben Sipos Orbán (1835-1926) Jász-Nagykun-Szolnok vármegye első alispánja.

1835. szeptember 29-én született Szolnokon dr. Balogh Kálmán (1835-1888) farmakológus, akadémikus, az Orvosi Hetilap egyik szerkesztője. Szülőháza falán (ma Balogh Kálmán utca 8.) 1928-ban emeltek emléktáblát, amely Borbereki Kovács Zoltán (1907-1992) szobrászművész alkotása.

1835-ben készült el a belvárosi római katolikus templom toronysisakja. A klasszikus stílusú toronysisak és tűzkiáltó erkély Homályossy (Tunkel) Ferenc (1769-1840 k) építész munkája. A körüljárható rácsos erkélyről figyelte a tűzőrség a várost. Tűz esetén félreverték a harangokat és vörös zászló segítségével jelezték, hogy merre induljanak az önkéntes tűzoltók. Ekkor készült el a toronysisak aranyozása is.

Ebben az évben épült fel a ferences gimnázium is. A Templom utcában található klasszicista stílusú iskolaépület Szvitek Márton szolnoki ácsmester munkája. A kisgimnázium színvonalas oktatásáról hamar ismertté vált.

185 évvel ezelőtt…

1840-ben került sor az első vegyes házasságra Szolnokon. Egy református vallású debreceni ács és római katolikus szolnoki arája kelt egybe.

1840 körül épült a késő klasszicista stílusú földszintes lakóház az egykori Molnár (ma Szapáry út) utcában.

180 évvel ezelőtt…

1845-ben született Gyömörey Félix, aki Szolnok polgármestere volt 1878-79-ben. Tólvári, győri és gyömörey Gyömörey Félix ősi Zala megyei nemesi családból származott. Felmenőiről a XIV. század közepétől maradtak fenn adatok. Gyömörey Félix szívügye volt a népnevelés, a lakosság általános kulturális szintjének emelése. Lemondása után ezért vállalta el a város iskoláinak főgondnoki állását. Élete végéig jelentős közéleti szerepet töltött be.

175 évvel ezelőtt…

1850-ben alakult meg a zsidó hitközség Szolnokon. Abban az évben jött létre szentegyletük.

1850. augusztus 28-án, 44 éves korában elhunyt Szolnokon Agnelly Ferenc (1806-1850) gyógyszerész, több tudományos egyesület tagja. Jártas volt az őslénytanban, s maga is gyűjtötte a csontokat, kövületeket. Patikája a Katonavárosban működött.
Agnelly halálát követően, a gyógyszertárat az 1850-ben Mezőtúrról Szolnokra települt Scheftsik István (1830-1900) vásárolta meg és azt azonnal a Német (később Városház, gr. Apponyi Albert, majd Táncsics) utca és a Gorove (ma Kossuth Lajos) utca sarkára helyezte át.

170 évvel ezelőtt…

1855. április 12-én született Tiszapüspökiben Kludik Gyula (1855-1920) jogász, aki 1890 és 1911 között Szolnok polgármestere volt. Édesapja, Kludik József a Szatmári káptalan tiszapüspöki uradalmának tiszttartója volt. Hosszú, közel 32 éves szolgálatát Szolnok városnál 1879 végén helyettes aljegyzői munkakörben kezdte. Karrierje gyorsan ívelt felfelé. 1880-tól adóhivatali számtiszt, 1882-től aljegyző, 1886-tól jegyző, 1889-től főjegyző. Egy év múlva, Hubay Ferenc halála után 1890. július 9-én, a Scheftsik-kertben tartott közgyűlésen a képviselőtestület egyhangúlag polgármesterré választotta.

1855. augusztus 20-án Nagykőrösről Tiszakeszire utazása közben Arany János (1817-1882) megfordul a szolnoki indóházban.

1855. november 28-án született Kecskeméten Hild Viktor (1855-1929) Jász-Nagykun-Szolnok vármegye levéltárosa, régész és közéleti író.

1855-ben került mai helyére a Szomorú Jézus szobor. A régi temetőt a város abban az évben sétatérré alakította át. A szakrális alkotás nem illett az újonnan kialakított miliőbe.

165 évvel ezelőtt…

1860-ban Prielle Kornélia (1826-1906) színésznő fellépett a Jász-Kürt Vendéglő színpadán a Kaméliás hölgy szerepében. E vendéglőről kapta a nevét az utca, amelynek sarkán állt egykor az épülete.

Scheftsik család 1860-ban építette fel az ország egyik legkorszerűbb hengerműmalmát és gőzfűrészüzemét, a Szent István malmot.

1860-ban épült fel a város főterén a Magyar Király Szálloda. Egy helyi vállalkozó, Obermeyer Lajos klasszicista stílusú bérháznak szánta, azonban az 1876-ban megyeszékhellyé váló városnak szüksége volt egy reprezentatív szállóra, így funkciót váltott az épület. A műemlék épület napjainkban a Damjanich János Múzeumnak ad otthont.

1860. évi tagosítás alkalmával a protestáns egyházközség egy 750 négyszögölnyi területet kapott a várostól temető céljára. Ez a Kőrösi úti temető alapja, amelyet 1927-ben bővítettek a mai nagyságúra.

1860. december 28-án született Kisbéren Baumhorn Lipót (1860-1932) magyar építész, a szolnoki zsinagóga (ma Szolnoki Galéria) tervezője.

155 évvel ezelőtt…

1870-ben született Heves Kornél (1870-1945) író, aki 48 éven át főrabbiként lelki gondozója volt Szolnok zsidó vallású polgárainak. Tudományos cikkei, tanulmányai jobbára a felekezeti sajtóban, illetve évkönyvekben jelentek meg. Egyházi szónoklatait, imádságait, fohászait és verseit két nagy terjedelmű kötetben foglalta össze.

150 évvel ezelőtt…

1875-ben alakult meg a MÁV műhely olvasószobája és a Fáklyatársulat. Wagner Gusztáv műhelyfőnök alakította meg a munkássága kezdeményezésére. A 87 taggal létrejött Fáklyatársulat fő célja az volt, hogy a munkások és családtagjaik „végtisztességének fényét emelje és a hátramaradottakat segélyezze”. A munkások adományaiból, illetve a havi 20- 40 krajcár tagdíjból tartották fenn az egyletet, s vásároltak nyolc fáklyát, amelyek az örök fényességet szimbolizálták a temetéseken. A gyászszertartásokon a Fáklyatársulat tagjaiból alakult temetési kórus búcsúztatta az elhunyt MÁV alkalmazottakat vagy hozzátartozóikat.

1875-ben látogatott először Szolnokra Deák Ébner Lajos (1850-1934) festőművész. „Én 1875-ben jöttem le először Szolnokra, akkor ott Aggházy Gyulát találtam, mint a magyar piktorok közt az elsőt, aki Szolnokon lett légyen. Előttünk csak [August Xaver Karl von] Pettenkofen járt még. Én mindjárt első ott tartózkodásomat megnyújtottam egy évre, úgyhogy a telet is ott töltöttem Szolnokon… utánam Mednyánszky [László] rándult le és ugyancsak egy telet töltött velem Szolnokon. Később Bihari [Sándor] jött…” A városban alkotó művészek alkalmi szállásokon laktak, majd 1899-ben a kultuszminiszterhez fordultak, hogy támogassa letelepedésüket Szolnokon.

1875. november 3-án Almay Olivér színtársulata lépett fel Szolnokon. Egressy Gábor „Két Sobri” című színdarabját adták elő.

145 évvel ezelőtt…

1880-ban épült fel a szolnoki Zagyva-híd. Halpert Nátán máramarosszigeti vállalkozó munkáját dicsérte a háromnyílású, 60 méter hosszú fa szerkezet, amelyet a közeli művésztelep alkotói sokszor megörökítettek. 1919-ben a román tüzérség támadása következtében a Zagyva-híd első nyílása is megsemmisült.

140 évvel ezelőtt…

1885. február 1-jén alakult meg a Szolnoki Ipartestület.

1885-ben Herman Ottó (1835-1914) természettudós meglátogatta dr. Lengyel Antal (1839-1906) birtokos szandai szőlőtelepét. Herman Ottó június 7- én járt első ízben Szolnokon, hogy a magyar halászatról írandó nagyobb szabású művéhez „az ország ezen kiváló halpiaczán” is gyűjtsön adatokat. Ekkor — a korabeli helyi lap szerint — „elsősorban az ipartestület helyiségébe sietett, hol az elnökség tagjaival értekezvén, ők intézkedtek, hogy a szolnoki halászok rendelkezésére álljanak a képviselő úrnak, ki még aznap délután megállapodott velük itt időzése alatti programjáról, 8-án reggeltől estig a szolnoki tiszai és zagyvai, 9-én pedig a tószegi halászatot tanulmányozta, minden tapasztalatról jegyzetet és minden látott szerszámról rajzot készítve. A halászok dicséretes buzgalommal vetélkedtek egymással az előzékenységben, készséggel bocsátván a jeles tudós rendelkezésére a ritkább szerszámok közül egyet-egyet, és fáradtságot nem ismerő kitartással kalauzolták a kutatót mindenfelé, hol csak valami tapasztalni való akadt. A vendég meg is volt elégedve az eredménnyel. Nagy mennyiségű ritkább halászati szerszámot és becses anyagot gyűjtött Szolnokon”.

Elek Dávid lemondása után 1885. augusztus 31-én, Hubay Ferencet (1817-1890) választották újra Szolnok polgármesterévé. Második polgármesteri ciklusa alatt a városi háztartás egyensúlyba került. Ekkor épült az acélszerkezetű tiszai vasúti híd, a főgimnázium és az ipartestület épülete. A református egyházat a város részéről ingyenes telek juttatásához segítette, hogy a Tisza-parton felépülhessen az új templom. A polgármestert azonban az életkorával járó egészségi problémák nagyon megviselték. 1887-ben elhunyt szeretett felesége és három évvel később hosszú szenvedés után szívbetegsége következtében ő is elhalálozott.

135 évvel ezelőtt…

1890. január 3-án született Kassán dr. Balogh Béla (1890-1947) antropológus, a Verseghy Ferenc Gimnázium tudós tanára. Munkája eredményeként alakult meg a Szolnoki Könyvtár- és Múzeumegyesület. A létrejött közgyűjtemény első igazgatója volt.

1890. június 29-én hunyt el Hubay Ferenc (1817-1890), Szolnok polgármestere. Hubay Ferenc, Horánszky Nándor országgyűlési képviselővel együtt nagyon sokat fáradozott annak érdekében, hogy a megyerendszer területi átalakulása folyamán Szolnok legyen az új megyeszékhely. Szolnok utcanév őrzi emlékét.

1890. július 6-án jelent meg először a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok. A hetente kétszer megjelenő sajtótermék 54 éven át szolgálta a megye lakosságát.

1890. július 9-én, a Scheftsik-kertben tartott közgyűlésen a képviselőtestület egyhangúlag polgármesterré választotta Kludik Gyulát (1855-1920). Hosszú, közel 32 éves szolgálatát Szolnok városnál 1879. december 31-én helyettes aljegyzői munkakörben kezdte. Közigazgatási karrierje gyorsan ívelt felfelé. 1880-tól adóhivatali számtiszt, 1882-től aljegyző, 1886-tól jegyző, 1889-től főjegyző. Kludik Gyula polgármestersége alatt több, évtizedekkel később megvalósult városfejlesztési tervet dolgozott ki. A Vásártér, a jelenlegi Eötvös tér felosztására és beépítésére, továbbá a Tisza-part rendezésére és parkosítására vonatkozó elképzelése az 1920-as években, a Szapáry utca meghosszabbítása északi irányban csak az 1960-as években vált valóra. Szolnokon 1926-tól 1950-ig a jelenlegi Móricz Zsigmond utca Kludik Gyula nevét viselte.

1890 október elején Munkácsy Mihály (1844-1900) festőművész Aradra tartó vonatútja során érintette Szolnokot, majd egy évvel később újra megfordult megyeszéhelyen a világhírű művész.

1890-ben a városban letelepedni szándékozó, kunszentmártoni születésű és eladdig ott lakó Kádár Kálmán (1869-1948) cukrász megvásárolta azt a Molnár utcai (1891-től Szapáry utca) ingatlant, amelyben műhelyét megnyitotta. A Kádár Cukrászda hamarosan országos hírűvé vált. Ide járt a megyeszékhely apraja-nagyja, a városi értelmiségtől, a piacra igyekvő parasztasszonyokon át, a pesti színésztől, az idelátogató miniszterig. Az ereditleg földszintes ház helyén épült fel 1910-ben az az eklektikus stílusú emeletes épület, amely ma is látható.

1890-ben épült meg a Szolnoki Törvényszék saját épülettömbje a Gorove (ma Kossuth Lajos) úton. Az épület eredetileg egyemeletes volt. A ráépítést 1924-ben végezték. Sipos István építész vállalkozó végezte a bővítési munkálatokat. 1925. november 1-jén adták át a felújított épületet.

130 évvel ezelőtt…

1895. július 11-én született Kiss Gábor (1895-1963) árvaházi ülnök, költő. 1920-ban került Szolnokra. A szolnoki Verseghy Ferenc Irodalmi Kör egyik alapító tagja és főtitkára volt. 2005-ben Kiss Gábor Emlékbizottság alakult születésének 110. évfordulója alkalmából, és egy emléktáblát állítottak a Szabadság tér 2. számú házon, ahol a költő élete utolsó éveiben lakott.

1895. november 22-én született Kemény László (1895-1989) középiskolai tanár, a Szolnoki Fiú Felsőkereskedelmi Iskola (később Vásárhelyi Pál Közgazdasági Szakközépiskola) igazgatója (1941-1960).

A szolnoki MÁV Járműjavító Kőrösi úti telephelyén álló víztorony 1895-ben épült, mely Otto Intze német mérnök víztartály-szabadalma alapján készült eklektikus stílusban. Számos hasonló víztorony épült akkor az országban, de ezek közül ma már csak kettő áll.

1895-ben nyitotta meg kapuit a Nemzeti Szálloda. Fodor (Fischbein) Dániel 1890-es évek elején a református egyház Molnár (ma Szapáry) utcai telkét megvásárolta, hogy szállodát építsen. Az eklektikus épület tervezésével Kocsis Lajos aradi műépítészt bízta meg. A tulajdonos sok pénzt fordított a szálloda építésére, amely külön áramfejlesztővel is rendelkezett.

1895-ben került sor a városban az első polgári házasságkötésre.

1895 és 1903 között a szolnoki Vörös Kereszt Gyógyszertár működtetője Víg Béla okleveles gyógyszerész, budapesti lakos volt. 1903-ban háztulajdonosként tartották nyilván. Berta Ferenc kutatásai szerint problémát jelentett a gyógyszertár és az épület működtetése, mert zavarok voltak a bérleti összeggel és az épülettel. Végül a gondot egy bérleményátadással oldották meg. Ő 1895. április 3.-1911. június 3. között vezette a patikát.

125 évvel ezelőtt…

1900-ban született Baradlai-Remillong Albert (1900-1939) tisztviselő, költő, a Verseghy Ferenc Irodalmi Kör tagja.

1900-ban készült el a MÁV gőzmozdony-javító csarnoka.

1900-1901-ben Szolnokon is dolgozott Zemplényi Tivadar festőművész.

1900. október 7-én hunyt el Scheftsik István (1829-1900), Szolnok egykori polgármestere.

120 évvel ezelőtt…

1905 februárjában Szolnok város képviselőtestülete elfogadta az állandó színház felépítésére tett javaslatot.

1905. február 15-én született Szolnokon Vidor Győző (1905-1979) tanár, író, szerkesztő, a Verseghy Irodalmi Kör titkára.

1905. június 27-én született Szolnok-Szandaszőlősön Galgóczi Erzsébet (1905-1962). Szülei: Galgóczy Ferenc kazánfűtő és Kovács Magdolna. Gyermekkorát angolkór és számos más betegség keserítette. 1920-ban tüdőgyulladást kapott, melyet különféle szövődmények követtek. Életéből 42 évet töltött mozgásképtelenül, ágyban fekve. Már fiatalon mély hitéletet élt. Ő mentette ki 1919. június 14-én a románok által ágyúzott Szolnok Vártemplomának kegytárgyait. 1929 nagyböjtjén különös álma volt: Jézus keresztjét cipelte. Ettől kezdve Jézus sebeit (stigmáit) viselte testén. Naplóbejegyzései szerint ugyanazon év júliusától rendszeresen megjelent neki Szűz Mária. Szüleit korán elvesztette. 1945-től Kisújszálláson, majd 1962. március 27-én bekövetkezett haláláig Máriaremetén élt. Emlékét a naplóit, verseit, visszaemlékezéseket tartalmazó Szeretet nem ismer határt és az Új idők apostola című kötet őrzi.

1905. augusztus 20-án leégett a Hungária gőzmalom. Lisztrobbanás következett be. Telítődött a malom belső levegője a finomra őrölt liszttől, így megnövekedett az égési felülete. Ez olyan gyors égést okozott, hogy valósággal robbanás ment végbe a zárt térben. A gyártelepet teljesen megsemmisítette. A Hungária-műmalom épületein kívül még csaknem hatvan lakóház elpusztult, — éppen a legszegényebb lakosok hajlékai — és három emberélet is áldozata lett a balesetnek. A környéket, a tiszai tutajokat is, tönkretett családok lepték el. Egész nyári munkálkodásuk eredményét, az összes gabonanemüeket, bútoraikat, egész vagyonukat elvesztették. Kevés hijján félezer ember vesztette el a kenyérkeresetét.

Vasárnap délben fél egykor vették észre a tüzet, amely a telep hatemeletes főépületének úgynevezett koptatójában keletkezett. Szent István napján a rendesnél kevesebben — kétszázan — dolgoztak a malomban. A legfelső emeleten dolgozók rájöttek, hogy a jobboldalon levő raktárból nem ömlik rendesen a búza a koptatóba, valami akadály van. Okát ugyan nem tudták, de mert hibát sejtettek, azonnal Jachimnyák Béla főmolnárért küldtek. Ő a malom igazgatójával, Kubiesz Gusztávval együtt jelent meg a veszedelem színhelyén. Amint a porkamra ajtaját feltárta, irtózatos láng csapott szemébe s azonnal megölte a szerencsétlen főmolnárt. Kubieszt, aki valamivel hátrább állt, nem érintette a láng, csak a hőség. Ájultan vitték le a malomból. Az égő helyiségben még két ember lelte halálát : Bárkány András, aki négy és Ondori József, aki két árvát hagyott hátra. A tűz e közben villámgyorsan terjedt. Csak másnap délelőtt lehetett teljességében megítélni a tűz okozta csapás nagyságát, amely összegezve a következő : A Tisza jobbpartján levő Újváros illetőleg Téglaház-telep nagyrésze elpusztult.

A hat nagy épületből álló gyártelepen csak a tisztviselők lakóháza s az irodák épülete maradt épen. Elégett a hatemeletes főépület, amely 14 évvel ezelőtt épült óriási költséggel. Elégett továbbá a hatalmas lisztraktár, a gépház, kazánház, lóistálló. A Téglaház-telepnek mind a két házsora elpusztult. Végül a három holttesten kívül egész sereg sebesülés történt.

1905 szeptemberében mozgalmas politikai élet folyt. A kerületek országgyűlési képviselői gyakran tartottak beszámoló beszédeket, hogy fenntartsák a választóközönségben a napirenden levő fontos politikai kérdések iránti lelkesedést. Szolnokon dr. Nagy Emil, a szolnoki kerület országgyűlési képviselője tartotta meg beszámoló beszédjét. A Tolnai Világlapja tudósítása szerint a képviselő beszédében kitért a korabeli válság minden mozzanatára „és választói lelkes tüntetésben fejezték ki iránta való bizalmukat és határozati javaslatukban rendületlenül ragaszkodnak a nemzeti követelések megvalósításához.”

1905. december 23-án született Dancsi József (1905-1975) fűtőházi vízműlakatos, szociáldemokrata munkásvezető, a Szolnok Megyei Forradalmi Munkástanács megválasztott elnöke. 50 évvel ezelőtt, méltatlanul mellőzve hunyt el.

1905 és 1909 között Steinfelsi Kőhalmi Miklós gyógyszerész volt a szolnok „Isteni Gondviselés” gyógyszertár bérlője a Piac téren.

1905-ben épült a Szolnoki Művésztelep műromja. A torony Frecskai András és Pongrátz Károly alkotása.

1905-ben jelent meg Gruber József Szolnok város vízművéről szóló tanulmánya a a helyi Bakos Nyomda gondozásában.

115 évvel ezelőtt…

1910-ben adták át az Eötvös téren álló víztornyot. A 36 méter magas épület tetején tűzoltói figyelőállás is működött (1924-1932). Még abban az évben nagy összegű kölcsönt vett fel a város egy korszerű vízvezeték-hálózat megteremtésére. 1910-től már nem csupán artézi kutakból nyertek vizet, hanem a Tisza-vizet is fogyasztásra alkalmassá tették.

1910-ben Újság címmel jelent meg az első napilap Szolnokon.

1910. július 3-án született Szolnokon Patay Mihály. Már az elemi iskolában feltűnt rajztehetsége. A polgári iskola elvégzése után már bejáratos volt a szolnoki művésztelepre és részt vett a nyári szabadiskolákon. A Magyar Képzőművészeti Főiskola elvégzése (1932-1937) után végzett festőként kapcsolódott be a művésztelep munkájába és vett részt alkotóinak közös kiállításain. 1940-ben vendégtagságot nyert a művésztelepen, melyet minden évben megújítottak. Aba Novák Vilmos mellett dolgozott, s közreműködött freskóinak megalkotásában. A 30-as évek végén állami ösztöndíjjal három évet töltött Olaszországban. Tanulmányútja során az afrikai Tripoliszban is járt. Itáliában készült város- és zsánerképeit 1940-ben, a művésztelep retrospektív tárlatán mutatta be; előzőleg, 1935-ben a szolnoki Madas-házban és az Ernst Múzeumban szerepelt fa-, réz- és linómetszeteivel. A II. világháború idején katonai szolgálatot teljesített, majd orosz hadifogságba esett, ahonnan 1947-ben betegen tért haza. A háború alatt szolnoki ingóságai, felszerelése, dúcai elpusztultak. 1948-ban műtermet kapott a szolnoki művésztelepen. 1947-ben Szolnokon, 1952-ben Budapesten állított ki. Posztumusz életműkiállítását 1956-ban Szolnokon rendezték meg. Tagja volt a Képzőművészek Szabad Szakszervezete szolnoki csoportjának és a Magyar Rézkarcolók Egyesületének. Elsősorban grafikai munkássága jelentős, főleg a szolnoki parasztság életéből vett jeleneteket, enteriőröket és szolnoki vonatkozású tájképeket készített. Fő kifejezési formája a fametszet, melynek kora egyik legkiválóbb művelője volt. Szolnokon érte a a halál 1956. március 6-án, s ugyanitt nyugszik családi sírboltjában. Korai halála egyik legtehetségesebb, a mai napig kellően nem méltányolt fametsző művész pályáját szakította meg. Utca viseli nevét szülővárosában.

110 évvel ezelőtt…

1915-ben hunyt el a szolnoki születésű Wittmann Viktor (1889-1915) gépészmérnök, a magyar repülés úttörője.

A megyeszékhely még az I. világháború időszakában 1915-ben a római katolikus temetőben a Nagyháború áldozatainak egy emlékművet emelt.

105 évvel ezelőtt…

1920. május 25-én született Albertirsán Nagy Ferenc (1920-2017) szobrászművész, aki 1957-ben Szolnokon telepedett le az itteni művésztelep tagjaként. Majd rövidesen a város egyik elismert művésze lett. A Varga Katalin Gimnáziumban tanított. A helyi, a regionális és az országos kiállítások állandó résztvevője volt, művei kollektív tárlatok keretében külföldre is eljutottak.

1920 júniusában az újjáépítés és javítási munka előrehaladtával visszatértek a Szolnoki Művésztelep alkotói Fényes Adolffal, a telep vezetőjével élükön az újjáépített műtermekbe. Zombory Lajos, Vidovszky Béla, Szlányi Lajos és Jávor Pál már nagyon vágyott vissza a román betörés miatt feladott városba.

1920. december 3-án született Szolnokon Baranyó Sándor (1920-2001) festőművész. Tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskolán végezte, Szőnyi István növendéke volt. 1940-es évek közepén a Szolnoki Művésztelep vendégtagjául választják. Itt alkotott 1951-ig, majd Budapesten élt. Az oktatási minisztérium rajzoktatási szakreferense volt. Három rajztanítás pedagógiai módszereit összegző szakkönyv fűződik nevéhez. 1957-től ismét a Szolnoki Művésztelep tagja, meghatározó egyénisége lett. Az 1960-as években művészettörténetet tanított és irodalmi kört vezetett a Varga Katalin Gimnáziumban. 1970–1982 között a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, Közép-magyarországi Területi Szervezet főtitkára volt. Számos európai országban járt tanulmányúton. Élete utolsó éveit Szolnokon és Nagykörűben töltötte, ott élt és alkotott. Műteremháza ma is őrzi hatalmas méretű falfestményét. Halála után, Szolnokon utcát neveztek el róla.

1920. december 7-én a Teleki-kormány elfogadta földreformról szóló 1920. évi 36. törvénycikket. A földreform keretében 1920 és 1927 között köztisztviselőknek, hadirokkantaknak, törpebirtokosoknak és földnélkülieknek Szandaszőlősön gróf Nemes Albert birtokából is kiosztottak 1200 kataszteri holdat. További házhelyeket parcelláztak ki a Schetfsik- és a Fodor-birtokból. A kertváros kimérése is ekkor indult meg.

1920-ban választották dr. Kenéz Bélát (1874-1946) Szolnok országgyűlési képviselőjévé az Országos Kisgazda- és Földművespárt tagjaként.

Betkowski Jenő (1888-1972), a Verseghy Gimnázium tudós tanára 1920-tól kezdődőleg a második világháború befejezéséig folytatta kutató- és gyűjtőmunkáját a tiszai közlekedésben nagy jelentőségű mesterségről, a tiszai fahajózásról és fahajóépítésről.

100 évvel ezelőtt…

1925-ben választották a város polgármesterévé Tóth Tamást (1893-1941), aki 1937-ig töltötte be ezt a tisztséget. A szegényház, a városi parkok, a vágóhíd, a Tisza szálló és városi fürdő, a tárház létesítése, a színház átépítése, a hőforrás fenntartása nevéhez fűződik. Közegészségügyi, pedagógiai és városfejlesztési politikája széleskörű elismerést és közszeretetet biztosított számára. 1935 végén egy sikkasztási ügyben indult nyomozás, amely a városvezetés tisztikarát is érintette. Habár a felelősök ellen nem indult büntető eljárás, a polgármester a közvélemény nyomására lemondott.

1925 körül épült Nerfeld Ferenc Bankház a belvárosban az egykori Faragó Sándor nyomdája helyén. A neobarokk stílusú reprezentatív homlokzatának különösen szép dísze volt a kiugró erkély a négy női szoborral. A kétemeletes igazán impozáns épületegyüttes 1969 tavaszán azonban leégett.

1925-ben kezdődött meg a Magyar Királyi Bábaképző Intézet építése is. Az épületet Korb Flóris (1860-1930) és Kappéter Géza (1878-1948) budapesti építészek tervezték. Az építkezés vezetője Csánki Rottman Elemér építészmérnök volt, amiért kultuszminiszteri jutalomban részesült. Az egy évvel később átadott intézmény közel 80 szülőanya higiénikus ellátását tette lehetővé.

1925 márciusában jelent meg Szabó Barna (1892-1944) újságíró válogatott írásait tartalmazó kötete, a Napló.

1925 májusában rendezték meg a Budapest-Szolnok kerékpáros távversenyt. Szolnokon az alföldi kerület rendezőbizottsága, élükön Papp Ferenc elnökkel a Törvényszék épülete előtti téren állították fel a zöld gályákból készült diadalkaput, úgy fogadták a versenyzőket. Külön kürtjelzéssel tudatta a város tüzérsége a versenyzők érkezését, akik a Szolnokon végig vezető útvonalon elhelyezkedett lakosság sorfala között föl-fölzúduló tapsorkán közepette érkeznek a célhoz. Pontosan 10 óra 37 perckor ért nagyszerű finissel Szakács Lajos elsőnek a célba, ahol a tüzérségi laktanyába irányítva, nagyszerű fürdő és masszőrök várták a fáradt versenyzőket. Egymás után érkeznek a versenyzők, akiket meg-megújuló taps köszöntött. Az a fogadtatás, amely Szolnokon várta a versenyzőket, felejthetetlen emléke lett a verseny résztvevőinek.

 

 

1925 nyarán hatvan magyar város – köztük Szolnok is – küldte be szavazatát a Színházi Élet „Korzó szépe” pályázatára. A városok legszebb leányait a siófoki Balaton Tündére választására delegálták, ahol Magyarország legszebb leányát írókból és művészekből álló zsűri választotta ki augusztus végén. Azok a hölgyek, akik legalább száz szavazatot kaptak, egy hétig a Színházi Élet vendégei lettek Siófokon. Köztük volt a szolnoki Wézel Magda is.

Színházi élet 1925. Fotó: Szipál

1925. szeptember 6-án állította fel saját földjén Bódi István vasutas és neje, Bucsu Rozália a szolnoki Ugarban, a Szelei úti dűlő mellett egy kisebb Mária-kápolnát. Az egykor a közelben lévő tanyán, ma a városban szerteszóródva élő Kovács család tagjainak elmondása szerint itt az 1950-es évek végéig szentmisét tartottak Kisboldogasszony napján. Ilyenkor százak gyűltek össze a környező tanyákról és a városból. A kápolnácska átvészelte a világháborút. Rombolása az 1980-as évektől kezdődött. 1994-ben még egy kis kovácsoltvas kereszt is állt az építmény tetején. 2010-es évek elején félő volt, hogy a közelben tervezett útépítés során elbontják. Civil szervezetek összefogásának köszönhetően 2024-ben felújították és újraszentelték.

Máriácska emlék

Vitéz nagybányai Horthy Szabolcs (1873-1914) Jász-Nagykun-Szolnok vármegye hősi halált halt főispánja emlékére 1925. szeptember 14-én állítottak domborművet a Vármegyeháza épületében. Radnai Béla tervezte kompozíció egy vágtató huszártisztet ábrázolt, aki kardjával előre mutat. Mivel Radnai 1923-ban meghalt, a domborművet egy 177 x 142 cm-es ruszkicai fehér márványlapon Fischer Antal szobrászművész készítette el. Az emléktáblát a vármegyei székház lépcsőfeljárójában, a díszterem bejáratától jobbra helyezték el a falban. Az emléktáblát 1945 után eltávolították. További sorsukról nincs adat.

A szolnoki művésztelepen, mint minden évben, úgy 1925-ben is megrendezték az őszi kiállítást. Számos vendég látogatott el erre az alkalomra Budapestről Szinyei-Merse Szolnok Társaságot dr. Jeszenszky Sándor képviselte. Megjelent számos művész és újságíró is, hogy részt vegyen a művészet ünnepén. A művésztelep két termének falait teljesen elborítják a kiállított képek. Ezenkívül Zombory Lajos és Udvary Dezső műterme is megtelt látogatókkal, mert ez a két művész a saját műtermében állította ki képeit.

1925. október 23-án született Sályon Mészáros Lajos festő, grafikus. 1957-től a Szolnoki Művésztelepen működött. Rézkarcokat, linómetszeteket is készített. 1959-ben Szolnokon volt az első egyéni kiállítása és ettől kezdve rendszeresen részt vett a szolnoki tárlatokon és az országos kiállításokon. Színes karcain, monotípiáin, olajképein a Tisza- és a Zagyva-partot, a Tabán megunhatatlan, ódon, hangulatos utcáit örökítette meg.

1925. december 11-én adták át a MÁV segédtisztikör új helyiségét, melyet P. Lombos László szentelt fel. Ugyanezen a napon került átadásra a Szegények Háza is. A város 1924. december 30-án tartott közgyűlésén elhatározta, hogy a vásártér Rékasi úti részén egyemeletes szegényházat épít. A Levente utcában álló épület kivitelezője Gyura Kálmán és társa volt.

95 évvel ezelőtt…

1930. január 25-én született Szolnokon dr. Horváth Csaba (1930-2004) akadémikus.

Az 1930/31-es iskolai évben állami leánylíceummal gyarapodott a megyeszékhely középiskoláinak sora, melynek vezetésével Wollek Gézát bízták meg. „A nőnevelés kérdése mindenkor s mindenütt a legfontosabb problémákhoz tartozott. A nőnevelés ügyét eddig Szolnokon, mondhatni, kizárólagosan az áll. polgári leányiskola látta el, mert elenyészően kevés azoknak a száma, akik megfelelő leányközépiskola hiányában a szolnoki reálgimnázium bejáró magántanuló-növendékei voltak. Szolnok város közönsége épen ezért, a változott idők szellemével lépést tartva, leányainak fokozottabb kiművelését óhajtva, azoknak magasabb, főiskolákra, egyetemre képesítő nevelést és oktatást is akart nyújtani s ezért évek hosszú során át küzdött egy leányközépiskola felállításáért. Az ez irányban a város közönsége részéről megindult akciót, amelyben dr. Elek István városi főorvos vette ki az oroszlánrészt, magáévá tette a városi hatóság és képviselőtestület, magáévá a vármegye, élén Almásy Sándor főispánnal és Alexander Imre alispánnal. Az ügy érdekében erősen exponálta magát a város minden igaz ügyéért mindenkor síkraszálló nagynevű országgyűlési képviselőnk, dr. Kenéz Béla. Az a hathatós támogatás, amelyben a város intelligens közönségének méltányos kérése részesült, jóindulatú meghallgatásra talált dr. Kornis Gyula akkori államtitkárnál s rajta keresztül dr. gróf Klebelsberg Kunokminiszter úr őexelleniiásánál is, aki 1930. évi június 8-án kelt 540—1111930. sz. rendeletével a szolnoki áll. Leánylíceum I. osztályának az 1930–31. évben történendő megnyitását, illetőleg az osztályok fokozatos felállítását elrendelte. ” – foglalta össsze az iskola alapításának történetét az 1931-ben megjelent első értesítő.

 

 

 

Pávai Vajna Ferenc 1928 szeptemberében kiváló minőségű termálvízre bukkant. A termálvizet a Tisza Szálló és Gyógyfürdő gyógyászati célra hasznosította, valamint 1930-tól palackozott ásványvize is volt. A márka névadója Pólya Tibor (1886-1937) volt, ő rajzolta a palackok címkéjét is.

1930-ban a magyar királyi honvédség csapattesteit történelmi személyekről nevezték el. Ekkor vette fel a szolnoki 10. honvéd gyalogezred a Bethlen Gábor nevet. 1940. június 18-án került sor az ezred ünnepélyes zászlószentelésére.

1930. június 19-én délután a Budapestről érkező és mintegy hatvan kocsiból álló tehervonat kisiklott a szolnoki pályaudvar bejáratánál. A mozdony kisiklásakor a kapocsszerkezet elszakadt, a következő két kocsi felborult és eltorlaszolta a vágányokat. A vonatvezető megsebesült, a mozdony szerkocsija és a két teherkocsi súlyosan megrongálódott. A szerencsétlenség, amely Szolnokon nagy izgalmakat keltett, jelentős zavarokat okozott a vasúti forgalomban.

1930 októberében Szolnokon rendezték meg a vármegyei tűzoltók versenyét.

90 évvel ezelőtt…

1935. március 17-én tartották a Középmagyarországi Autó és Motor Club (KAMC) osztálygyűlését a vármegyeháza épületében. Ekkor alakult meg az automobil és motorkerékpár, valamint a sportrepülő és motorcsónak szakosztály. Három hónappal később, június 23-án – a KAMC repülőnap keretében – megkeresztelték a két szolnoki építésű vitorlázógépet, melyek az „Imre” és a „Miklós” nevet kapták. Szolnok a vitorlázó repülés egyik fellegvára lett.

1935. május 2-án született B. Nagy Pál vívó, a magyar párbajtőr válogatott tagja.

1935. május 17-én született Jászladányban Tálas László (1935-2004), a szolnoki Damjanich János Múzeum igazgatója (1982-1998). Nevéhez fűződik a közgyűjtemény épületének rekonstrukciója 1996-ban. Szolnok önkormányzata Ezüst Pelikán díjjal ismerte el szakmai munkáját.

1935. június 25-től november elejéig ösztöndíjasként Franciaországban tanult Szolnoki Ernő (1918-1944) költő a Maison du Livre Français könyvkereskedő cégnél.

1935. július 18-án Horthy István (1904-1942) kormányzó-helyettes avatta fel a szolnoki Gabonatárházat.

1935 nyarán ismét garden partyt szerveztek a Szolnoki Művésztelepen. A korabeli lapok tudósítása szerint az autók mintegy négyszáz jókedvű pesti vendéget hoztak és mintegy hétszáz vonaton érkezett úr és hölgy, valamint a környék földbirtokosságának családjai is. A jótékonysági est bevételét minden évben a művésztelep fejlesztésére fordították. 1933-ban kitatarozták a házakat és megfoltozták a tetőket,1934-ben a befolyó adományokból fürdőszobákat építetettek a műtermekhez.

Szolnoki Művésztelep 1935

1935. augusztus 24-én kezdhette el LLovas István (1910-1935) az addig jelentkezett 50-60 pilótanövendék gyakorlati oktatását. Előbb azonban néhány gyakorlatot akart végezni az oktató repülés magassági határának megállapítása céljából. A kísérlet végrehajtásakor azonban kb. 20 méter magasságból a földre zuhant a gép, félszárnyra esve összetört. Lovas István életét nem tudták megmenteni az orvosok. A Szolnok-szandai repülősport első áldozatát augusztus 26-án temették több ezer gyászoló részvételével.

1935. szeptember 22-én a szolnoki Móricz-liget adott otthont a Nagykunsági Pásztortalálkozónak. Egy öreg juhász, Farkas Gábor elhatározta, meghívja társait egy ünnepi alkalomra. Elképzeléséhez társakat is talált Szintay-Major József és Blahó József személyében. A rendezvényt meghírelték, hogy minél többen érkezzenek. A korabeli tudósítások szerint a kíváló kezdeményezés lebonyolításában nem voltak olyan sikeresek a szervezők.

1935. október 18-án Winchkler István kereskedelemügyi miniszter Szolnokra látogatott, megtekintette a kikötőt és a gabonatárházat. Pár nappal később pedig József főherceg őfensége, aki szintén érdeklődött a tisza-vidéki búza új otthona iránt, tett látogatást a közraktárban. A hónap végén maga a kormányzó és felesége is felkeresték a tárházat szolnoki látogatásuk során.

1935-ben Borbereki Kovács Zoltán (1907-1992) Kucsmás parasztfiú és a Pásztor című alkotásaival Ferenc József Jubileumi Szobrászati Díjat nyert.

1935-ben nyert római ösztöndíjat Chiovini Ferenc (1899-1981) és a Római Magyar Akadémián rendezett kiállítást.

1935-ben jelent meg Nagy Lajos a „Három magyar város” c. kötete, amelyben Szolnok 1930-as évekbeli korrajza is szerepel. Neki van emléktáblája a Szapáry úton itt tartózkodása emlékére.

1935-ben kiadták Pécsett a Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene című monográfiát, melyet dr. Scheftsik György, a vármegye főlevéltárosa szerkesztett.

Kemény László és dr. Pauka Tibor sajtó alá rendezték és megjelentették Verseghy Ferenc szolnoki születésű tudós költő Rikóti Mátyás című elbeszélő költeményét.

1935-ben elkezdődött a Szolnoki Papírgyár építése az egykori Hungária Műmalom helyén. Az építés a tervezetthez képest elhúzódott, de már 1936. július 7-én megkezdte a termelést a gyár 1. számú papírgépe.

Az Eötvös téri római katolikus templom mellett álló feszületet özvegy Budai Sándorné Munkácsi Anna állíttatta 1935-ben.

1935-ben mutatta be érte Miklóssy Imre, az Újpest—Kecskemét—Szolnok színtársulat igazgatója ünnepélyes díszelőadás keretében Szolnok város közönségének Pataky Joachim „Dombházi karácsony“ című drámáját.

85 évvel ezelőtt…

1940. június 2-án leplezték le gróf Szapáry Gyula (1932-1905) miniszerelnök szobrát Szolnokon. Az egész alakos szobor Borbereki Kovács Zoltán alkotása, amely a II. világháborús bombázások során sérült meg.

1940. június 2-án nyílt néprajzi tárlat a Szolnoki Művésztelepen a könyvtár és múzeumi egyesület szervezésében.

1940 őszén adták át a Kolozsvári vasúti felüljárót. Mistéth Endre tervei alapján épült a felüljáró, amely akkor Európa legnagyobb nyílású alsópályás ívhídja volt.

1940-ben jelent meg Budapesten Suchyné Sovány Mária, a szolnoki Verseghy Ferenc Irodalmi Kör tagja Tavaszi láng című regénye.

1940-ben hunyt el Bodnár Andrásné Ligeti Erzsébet (1897-1940), Szolnok harmincas évekbeli társadalmi életének egyik legismertebb, írásai és emberi magatartása révén nagyon kedves nőalakja.

1940-ben kezdték építeni a Hetényi Géza Kórház háromemeletes, 180 ágyas pavilonját.

1940-ben épült fel a Holt-Tisza partján a repülőkiképző-iskola épülete.

Kossuth téri töltőállomás 1945-ben. Fotó: Vörös Lászlóné – Verseghy Könyvtár

80 évvel ezelőtt…

1945. február 3-án jelent meg Zsemlye Ferenc szolnoki polgármester hirdetménye a rendőrség megszervezéséről.

1945. március 14-én hunyt el Fényes Adolf magyar festőművész. A szolnoki művésztelep alapító tagjaként, 1902-től minden nyarat Szolnokon töltött, itt alkotott. A nyilas uralom idején a budapesti gettóba került, ott élte túl Pest ostromát. Két hónappal a gettó felszabadulása után a Nagymező utcai műteremlakásban agyvérzést kapott és már nem tudták megmenteni az életét.

1945-től jelent meg a Tiszavidék című demokratikus néplap Szolnokon, amely a Szolnok megyei Néplap indulásáig, négy éven át minden kedden tudósított a megyei eseményekről és a világ történéseiről.

1945-ben vette birtokba a szovjet hadsereg a 68. gyalogezred laktanyáját A rendszerváltásig a Vörös Hadsereg használta az épületegyüttest.

1945. decemberében Franyik Antal 18 éves hídépítő munkás az állványról a Tiszába zuhant, megmenteni nem sikerült. 1946. április 25-én „szünetre csengetett a hídépítők munkatelepén a jelzőharang és a munkások, mérnökök, tisztviselők a hídfeljárónál felállított jelképes ravatal köré sereglettek” – írta a Tiszavidék 1946. április 28- i számában Magyar István. A munka hősi halottja nem került elő a folyóból, ezért a hídépítők úgy határoztak, hogy a kegyelet adóját jelképes temetéssel róják le. 1962-ben készült új híd, melynek a város felőli feljárója közelében kis márványtábla őrzi Franyik Antal emlékét.

Fotó: Kósa Károly – Verseghy Ferenc Könyvtár

75 évvel ezelőtt…

1950. január 1-jén alakult meg a Szolnoki Gépkocsiközlekedési Vállalat, amely később egyesült a szolnoki MÁVAUT-kirendeltséggel.

 

1950-ben bevezették a tanácsrendszert. Szolnok város első tanácselnöke Ragó József lett.

1950-ben nyílt meg a népművelési tanács előadóteremmel és klubszobákkal felszerelt Ságvári Endre Művelődési Háza.

1950-ben kapott Munkácsy-díjat Id. Benedek Jenő (1906-1987) festőművész, aki ebben az időben (1944-1953) a Szolnoki Művésztelepen alkotott.

70 évvel ezelőtt…

1955. március 1-jén nyílt meg a Verseghy Ferenc Könyvtár önálló gyermekrészlege. A gyermekkönyvtár kezdetben külön, az Úttörőház épületében, majd 1963-ban a felnőtt olvasószolgálattal egy helyen, a Kossuth téren várta a gyermekolvasókat.

1955. március 26-án sor került a Közgazdasági Szakközépiskola névadó ünnepségére is, a Hazafias Népfront és a TIT közreműködésével. Kemény László igazgató emlékezett meg Vásárhelyi Pálról, a nagy vízimérnökről, Széchenyi István munkatársáról a Tiszavölgy rendezési munkálataiban. Az ünnepség keretében leleplezték Vásárhelyi Pál arcképét, Chiovini Ferenc mesteri alkotását is.

1955. április 3-án ünnepélyes keretek között avatták fel Szolnokon a Szolnok Megyei Rendelőintézet és a Megyei Kórház új sebészeti, szájsebészeti osztályait, valamint vérkonzerváló állomását. Az ünnepi emelvényen helyet foglalt dr. Román József egészségügyi miniszter, dr. Drexler Miklós és dr. Simonovics István egészségügyi miniszterhelyettesek is.

A Szolnoki Légierő SK (1953-1957) labdarúgócsapata szerepelt az NB I-ben az 1955-ös idényben. Később a klub egyesült a Vasas Ikarus csapatával.

1955-ben terméskövekből árvízvédelmi támfal készült, ekkor a Tisza felőli várfal nyomvonalán az erődítmény egykori hangulatát visszaidéző kis kaput is helyreállították. 2006-ban azonban az árvíz miatt a támfal megerősítésekor befalazták a kaput.

1955. augusztus 20-21-én ünnepi vásárt és mezőgazdasági kiállítást tartottak Szolnokon.

1955-ben kapott Munkácsy-díjat tájképeiért Bótos Sándor (1921-1997) szolnoki születésű festőművész, aki 1949-től 1959-ig volt a Szolnoki Művésztelepen.

1955-től a Halászati Szövetkezet vette át a Kossuth Lajos úton működő Halászcsárda üzemeltetését. Ekkor épült a szomszédos telken (a Ludvigh vaskereskedés helyén) a kerthelyisége is.

1955 szeptemberében kezdődött meg a tanítás az Áchim András úti Általános Iskolában.

1955. október 7-én volt Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényéből készült színmű bemutatója a szolnoki színházban. A Varga Géza rendezésében színpadra állított darabban Móricz Lili, Keres Emil, György László és Varga D. József játszották a főbb szerepeket.

1955. október 8-10. között „Újítás és munkavédelem a kereskedelemben ” címmel nyílt kiállítás a Petőfi Sándor Kultúrotthon (mai Szent Imre Kultúrotthon / Cserkészház) épületében. Kiállításra kerültek a kereskedelemben az 1950-es évek első felében bevezetett az áruválasztékot bővítő, a kereskedelem technikáját, a kiszolgálást gyorsító, valamint a használatban lévő berendezéseket tökéletesítő és a takarékosságot elősegítő újítások. A kiállítás modelleken, fényképeken és grafikonokon keresztül szemléltetően mutatta be, hogy milyen központi intézkedések történtek a kereskedelem dolgozóinak baleset- és egészségvédelme érdekében, továbbá a kereskedelem dolgozói újításaikkal milyen mértékben járultak hozzá a kereskedelem balesetvédelméhez és fejlesztéséhez.

1955. október 16-án a szolnoki Munkás Horgász Egyesület csukafogási versenyt szervezett az alcsiszigeti holtágba.

1955 novemberében a  szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium tanulói Vörösmarty halálának 100. évfordulójára emlékezve, nagy
sikerrel adtak elő a költő „Csongor és Tünde“ című színdarabját. Az előadást az iskola egyik tanára, Csanád Vilmos tanár rendezte. A címszerepekben Papp Miklós III/c. és Balázs Mária IV/c. osztályos tanulók jeleskedtek.

1955 decemberében jelent meg a Szolnok Megyei Mezőgazdasági Szövetkezeti Vállalat (MESZÖV) Kereskedelmi Főosztályának közleményei Boltos Értesítő címmel.

1955. december 26-án lépett fel Szolnokon Ficher Annie zongoraművész.

A Városi Tanács és a Hazafias Népfront gondozásában jelent meg a szolnoki utcák és terek névadóit bemutató ismertető.

1955-ben Szolnok színeit képviselte az NB II-ben. A Légierő katonacsapat 1952-ben alakult meg, a következő évben már az NB II Déli-csoportjában rúgták a fiúk a labdát. Akkor már Légierő volt a neve. Szabó Géza edző olyan együttest faragott az eleinte még egyéni stílussal nem rendelkező csapatból, hogy 1953-ban, a bajnoki év végén, a Vasas Izzó mögött a második helyen végzett. A tiszaparti város szurkolóinak megtetszett a csapat játéka. A vezetőség az NB I-be jutást csak úgy tartotta lehetségesnek, ha néhány poszton megerősíti a csapatot, így került hozzájuk az 1954-es bajnoki év elején Léger, Fischer, Jancsik, Garabavölgyi és Száva. Az új játékosok hamar beleilleszkedtek a csapatba, amelyik ezután olyan játékerőt képviselt, hogy a többi, csoportjabeli együttes nem tudott vele lépést tartani. A Légierő toronymagasan első lett a Déli-csoportban és nagyszerűen megállta a helyét a forró légkörű osztályozókon is.

65 évvel ezelőtt…

1960-ban Szolnokra helyezték az alföldi kőolaj- és földgázkutatás központját. 17 évvel később a kőolajkutató vállalat is a városban működött.

1960. április 10-én Szolnokon bajnoki motoros versenyt szervezett a MHS Szolnok megyei Motoros Klub.

Az 1950-es évektől a szolnoki Damjanich János Múzeum Kaposvári Gyula, majd Egri Mária értő tevékenységének köszönhetően szisztematikusan gyűjteni kezdte a Szolnoki Művésztelep alkotóinak munkáit egy állandó képtár számára. 1960-ban az intézmény képzőművészeti gyűjteményéből a múzeum épületében rövid időre meg is nyílt az első Szolnoki Galéria. A kiállítás bezárása után a gyűjtőmunka tovább folytatódott addig, míg a múzeum lehetőségei 1997-ben lehetővé tették a Szolnoki Képtár létrehozását egy állandó kiállítás formájában. Ez a kiállítás a kezdetektől napjainkig öleli fel a Szolnoki Művésztelep teljes történetét.

1965. november 30-án megújult berendezéssel várta a reggeli nyitáskor a vásárlókat a Kossuth Lajos utcai 121-es csemegebolt. Négy országból hozattak hűtőberendezést. Két beépített fűtőszekrény, hűtőpult és egy mechanikus félautomata tejadagoló lett felszerelve, mely egy-egy fogantyú félrehúzásával 2 deci, fél és egyliter tejet „mér ki” a raktárban elhelyezett tartályból. Új, magyar gyártmányú négykarú Casino kávéfőzőgépen pedig az eddiginél is jobb feketét főztek.

A gépeken kívül újdonság volt a boltban a falakat borító halványzöld olasz műanyagburkolat, amely egyszerű lemosással tisztítható. Az áruféleségeket feltüntető, feketealapból elővilágító piros és sárga neonbetűk, a sárgaszegélyű zöld rekeszek és fiókok kellemes összhangban voltak a mennyezet színezésével. Tervezője Fülöp János, a szolnoki építőipari és javítóvállalat festőrészlegének vezetője. Kellemes és a réginél erősebb világítást adott az új gerenda fénycső. A bejárat fölött elhelyezett infravörös sugárzású lámpák légfüggönyt biztosítottak. A szolnoki Építőipari és Javító Vállalat vezetője, Vincze Sándor, Jani László munkavezető, Duda Mihály boltvezető és munkatársai egy hónapon át dolgoztak, hogy a vásárlók még a karácsonyi ünnepi csúcsforgalom előtt használatba vegyék a megújult csemegeboltot.

1960. december 29-én a Fiatalok kongresszusán voltam címmel tartottak élménybeszámolót KISZ tagok az Ifjúsági Akadémia előadássorozat keretén belül az Ady Endre Művelődési Házban (ma Szent Imre Müvelődési Ház).

60 évvel ezelőtt…

1965-ben alakult a Ganz Villamossági Művek szolnoki üzeme, amely hegesztett vasszerkezetek, egyenáramú gépelemek és transzformátorok gyártására szakosodott.

1965-ben alakult meg Bali József vezetésével a Szolnoki Szimfonikus Zenekar.

1965. október 30-án született Zentán Verebes György Munkácsy Mihály-díjas magyar festőművész, Magyarország érdemes művésze, zenész, a Szolnoki Művésztelep művészeti vezetője.

55 évvel ezelőtt…

1970. január 1-jén lépett hatályba a Szolnoki Helyőrségi Zenekar állománytáblája. A Kilián György Repülő Hajózó Tiszti Iskola (utóbb Repülőtiszti Főiskola) zenekaraként működött.

1970 májusában hatalmas áradás vonult le a Tiszán.

1970-ben alakult meg a Volán Tröszt 7-es számú, Szolnok megyei vállalata.

1970-ben került Szurmay Ernő (1923-2016) a Szolnok megyei Verseghy Ferenc Könyvtár élére, és nyugdíjazáig 1984-ig irányította az intézmény szakmai munkáját. Nevéhez fűződik az országos Verseghy-emlékülések szervezése, egy fordítóműhely vezetésével számos Verseghy-mű magyar nyelven való kiadása.

1970-ben készült el Simon Ferenc (1922-2015) szobrászművész vörösrézből készült lemezdomborítása, mely az akkori Szolnok Megyei Építőipari Vállalat Ady Endre úti székházának utcai homlokzatán kapott helyet.

1970. november 6-án adták a forgalomnak a Rékasi úti (ma Thököly úti) felüljárót.

50 évvel ezelőtt…

a város 900. évfordulója időszakában számos jelentős beruházás készült el:

1975. március 27-én Szolnok belvárosában felavatták az új, 145 férőhellyel rendelkező Pelikán Szállót.

1975. május 30-án megtörtént a Városi Sportcsarnok műszaki átadása a Tiszaligetben.

1975 júniusában megrendezett Szolnoki Festészeti Triennálén I. díjat nyert Fazekas Magdolna.

1975. július 12-én, a 25. Vasutasnapon adták át az új korszerű pályaudvart és a Jubileum teret. 1968 és 1976 között több ütemben valósult meg az új személy- és rendezőpályaudvar, valamint körzeti teherpályaudvar kialakítása.

1975. augusztus 19-én Losonczi Pál (1919-2005), a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja volt az előadója az alkotmány ünnepére rendezett szolnoki nagygyűlésnek, majd ő avatta fel a város jubileumára készített emlékművet, Gyurcsek Ferenc Tanúhegy című alkotását.

1975 szeptemberében adták át a Vízügyi Szakközépiskola épületegyüttesét. Később a Kereskedelmi Főiskola költözött e falak közé, majd a tiszaligeti Campus elkészülte után egy ideig üresen állt az épület. Napjainkban a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatala működik az épületben.

1975 őszén nyílt meg a 2500 négyzetméter eladóterű Centrum Áruház.

1975. november 15-én volt a Kulcskeresők című Örkény-dráma ősbemutatója a Szigligeti Színházban. Örkény István (1912-1979) írót rokoni szálak fűzik Szolnokhoz, apai ágon az Ösztreicher rum- és likőrgyáros leszármazottja. Örkény a város 900 éves jubileumára kapott felkérést, hogy írjon színművet a szolnoki teátrum számára.

Képek egy város életéből – Szolnok 900 éves címmel Gál István (1933-2007) filmrendező dokumentumfilmet forgatott a megyeszékhelyről. A városfilmhez Nagy László (1925-1978) írt verset:

„Túl az álmon, mégis ezüsthúron,
sorsok futnak síksági vasúton.
S kapujában édes földnek, égnek,
ott ahol a sínek összeérnek:
köt az élet szép eleven csokrot,
sorsok, végre ti is találkoztok.”

1975. december 22-én hunyt el Budapesten Udvary Dezső (1891-1975). Apja néptanító volt. Szolnokon felsőkereskedelmi érettségit tett, majd saját költségén festészeti tanulmányokat folytatott Münchenben; néhány hónapos előtanulmányok után 1910-ben felvételt nyert a művészeti akadémiára. Az első világháború kirobbanásakor behívták katonának. A trencséni gyalogezredhez került, hadba vonult művésztársaival együtt képzőművészeti kiállításokat rendezett a Vöröskereszt támogatására. A Tanácsköztársaság idején, Budapesten, az 1. honvéd gyalogezred laktanyájában lévő hadimúzeumban teljesített szolgálatot. Leszerelése után, 1920 végén hazatért Szolnokra. Anyagi áldozatokat is hozva részt vett az egy évvel korábban a román hadsereg tiszántúli hadműveletei során tönkretett művésztelep újjáépítésében. Tizenhat éven át a művészkolónia tagja, kapcsolatait az után is fenntartotta, hogy Budapestre költözött. 1917-ben az Országos Magyar Képzőművészeti Tanács tárlatán állított ki először. 1920-tól kezdve rendszeresen szerepelt a Szolnoki Művésztelep kiállításain. Főként népi tárgyú figurális képeket és arcképeket festett.

1932-ben belépett a Független Kisgazdapártba, a párt egyik Szolnok vármegyei szervezője. Részt vett a választási küzdelmekben s a nyilas-nemzetiszocialista mozgalmak elleni harcban. Az 1939. évi országgyűlési választásokon az FKGP Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei listáján pótképviselő lett. A második világháború alatt századosi rangban végig katonai szolgálatot teljesített. 1945-től a kisgazdapárt Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei szervezete főtitkáraként ismét pártszervezési kérdésekkel foglalkozott. 1945. november 4-én a vármegyében nemzetgyűlési képviselővé választották. Sokat tett a Szolnoki Művésztelep másodszori újjáépítése érdekében. Nagy Ferenc miniszterelnök lemondatása és emigrációba kényszerítése után átlépett a Pfeiffer Zoltán vezette Magyar Függetlenségi Pártba. Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokon nem került vissza a törvényhozásba. Festőművészként dolgozott tovább. 1956 októberében felvette a kapcsolatot Tildy Zoltánnal, aki megbízta, hogy Szolnok megyében szervezze újjá a kisgazdapártot. A november 4-i szovjet katonai beavatkozás miatt már nem tudta elhagyni a fővárost. Az 1960-as évektől nyugdíjsegélyben részesült a Képzőművészeti Alaptól.

45 évvel ezelőtt…

1980-ban alakult meg a Vadvirág Gyermek Néptáncegyüttes a szandaszőlősi általános iskolában.

A Jászkun Fotóklub 1980-ban alakult. Első elnöke Tabák Lajos (1904-2007) fotóművész volt. A szolnoki székhelyű klub tagjai jelentős sikereket értek el különböző pályázatokon.

1980 júniusában dr. Fenyvesi Józsefet választották a szolnoki városi tanács elnökévé, aki 5 évig állt a város élén, majd a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanács vezető titkárának választottak meg. Szolnok Város Tanácsa 1985. november 25-i ülésén érdemei elismerése mellett felmentette tisztségéből és új beosztásához sok sikert kívánt.

1980 június 30. és július 7. között Szolnokon rendezték meg a XVI. Nyári Úttörő Olimpiát. A versenyeknek Szolnok sportlétesítményei adtak otthont.

A Szolnoki MÁV MTE két atlétája is kijutott Moszkvába 1980-ban. Szalai József 12. helyet ért el 400 méteres gátfutásban, Paróczai András pedig 800 méteres sikfutásban a 20. helyen végzett.

1980. szeptember 1-jén nyitotta meg kapuit a Széchenyi lakótelep első általános iskolája 834 tanulóval.

40 évvel ezelőtt…

1985. május 1-jén sugározták az első 20 perces helyi adást Szolnokon. A Széchenyi lakótelep 2500 lakásában élő kábeltévé előfizetők láthatták először ezt a műsort.

1985. augusztus 2-4. között szervezték meg az Olajbányász Kézilabda Kupát a Tiszalgeti Sportcsarnokban.

1985. augusztus 7-én hunyt el Szegő Gábor (1895-1985) Palo Altoben. A világhírű matematikus, az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia, a Bécsi Tudományos Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Stanford University professzora a szolnoki Főgimnázium egykori diákja volt. Feladatok és tételek az analízis köréből, Ortogonális polinomok című könyveiben írt megállapításai a 20. századi matematika maradandó alkotásai. Az egyik szolnoki általános iskola viseli a nevét.

1985. november 25-én választották meg Bálint Ferencet (1939-2009) Szolnok Város Tanácsának elnökévé. Tisztségét 1990 végéig töltötte be.

35 évvel ezelőtt…

1990-ben a városi önkormányzat megalapította a Szolnoki Gyermek és Ifjúsági Közalapítványt, azzal a céllal, hogy a volt KISZ és úttörő szövetség nagy értékű vagyonát tartsa egyben, kezelje. Az ingatlanok hasznosításából segítse elő a Szolnok Városi gyermekek táboroztatását, üdültetését, és a kuratóriumon keresztül pályázati úton teremtsen alapot különböző ösztöndíjakra, valamint városi gyermek és ifjúsági rendezvények költségeire.

1990. augusztus 31. és szeptember 2. között adott otthont a Tiszaliget az I. Nemzetközi Férfi Olajbányász Kosárlabda Kupának. Az osztrák Klosterneuburg, az orosz Dinamo Tbilisz, a Bajai SK és a Szolnoki Olajbányász csapatai mérkőztek meg egymással.

1990 őszén került sor a rendszerváltást követő első helyhatósági választásokra. Kőnig László vegyész-üzemgazdász (SZDSZ) lett a város polgármestere. 1990. október 29-én került sor a szolnoki önkormányzati testület alakuló ülésére.

1990 őszén mutatta be a Szigligeti Színház Gabriel García Márquez Száz év magány című drámáját. Schwajda György készítette el a szolnoki teátrum számára a színpadi változatot, amelyet Taub János (1927-2010) rendezett. Törőcsik Mari és Garas Dezső főszereplésével színpadra állított alkotás számos szakmai sikert hozott az alkotóknak.

1990. október 21-én elhunyt Istókovits Kálmán (1898-1990) festőművész, a Szolnoki Művésztelep egykori tagja.

30 évvel ezelőtt…

1995-ben indult el helyi rádióként az Aktív Rádió Szolnokon az FM 92.2 MHz-es frekvencián.

1995-ben a Neusiedler Austria tulajdonába került a Szolnoki Papírgyár.

1995. január 2-án nyitották meg a felújított MOL töltőállomást a Gábor Áron téren.

1995. január 7-én mutatták be a Szigligeti Színházban Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde című színjátékát Zsótér Sándor rendezésében.

25 évvel ezelőtt…

2000. január 19-én hunyt el dr. Tarján Imre (1912-2000) fizikus, aki Szolnokon a Verseghy Gimnáziumban érettségizett 1930-ban.

2000. április 19-én 1041 centiméteren tetőzött a Tisza Szolnoknál. A folyó szolnoki szakaszán az elmúlt évtizedekben háromszor (1999, 2000, 2006) alakult ki a város elöntésével fenyegető vizszint.

2000. június 26-án leplezték le a szolnoki gettóba összezsúfolt áldozatok emléke előtt tisztelgő márványtáblát. Az első zsidó templom és iskola helyén álló Pelikán Hotel épület külső homlokzatán helyezték el az emléktáblát.

A Széchenyi István Gimnázium melletti parkos részen kapott helyett Páldi István fafaragó munkája, amely Szent István király koronázásának emlékére készült 2000-ben. A kopjafát a NEFAG Zrt. és Szolnok megyei jogú város önkormányzata állíttatta a Széchenyi lakótelepen.

A Millenniumi ünnepségsorozat keretében 2000-ben adták át a Vincze Sándor építész tervezte szolnoki Millenniumi Emlékparkot, amely a Kárpát-medencét ábrázolja, a Kárpátok vonulatától az Alpokaljáig. Az emlékpark központi alakja Somogyi Árpád szobrászművész alkotása Árpádházi Szent István fejszobra.

Hajnal András műugró, a Szolnoki Honvéd SE sportolójaként szerepelt a 2000-ben Sydneyben megrendezett nyári olimpián. Toronyugrás versenyszámban a 34. helyen végzett. Hajnal András, akit ötször választottak a legjobb magyar férfi műugrónak toronyugrásban versenyzett az ausztráliai játékokon.

2000. szeptember 1-jén tartották az első Város Napját. A város akkori vezetése úgy határozott, hogy minden évben a Pest-Szolnok vasútvonal megnyitásának évfordulója legyen Szolnok Napja.

2000. október 17-én új helyen nyitott meg a Hild Viktor Városi Könyvtár. A Széchenyi városrészen az egykori K. Bozsó Általános Iskola épületét alakították át közösségi épületté. A „Zöld ház” egyik szárnyát a bibliotéka kapta meg.

2000-ben jelent meg a Múltlapozgató című szolnoki képeskönyv a helyi Fotogruppe Kiadó Kft. gondozásában, valamint ebben az évben látott napvilágot A várispánságtól a harmadik évezred küszöbéig alcímet viselő várostörténeti kiadvány is.

2000-ben Meggyes László (1928-2003) festőművész-grafikus, a Szolnoki Művésztelep tagja, a XIV. Magyar Tájak – Országos Tájkép Biennálén Ezüst Diplomát kapott.

20 évvel ezelőtt…

2005-ben állítottak emlékjelet a Szolnoki Panteonban Czibulás Péter (1940-2003) színművész tiszteletére.

Gróf Széchenyi István (1791-1860) nevét viselő városrész központi részén, a gimnázium előtt alakítottak ki egy parkot. A szökőkúttal és padokkal gazdagított, fákkal övezett zöld területet 2005-ben a reformkori államférfi tiszteletére avatták fel.

15 évvel ezelőtt…

2010. május 9-én a madarak és a fák napja tiszteletére a NEFAG szolnoki erdei játszóterén ültetett fákat a Vadászati Kulturális Egyesület Diana Vadászhölgy Klubja.

2010. június 6-án a szolnoki Belvárosi Plébánia emléktáblát állított a nagytemplom mellett álló egykori ferences kolostor homlokzatán azon szerzetesek emlékére, akiket a városba internált a pártállami diktatúra 1950-ben. Az emléktábla leleplezésére a „Szerzetesek a vörös csillag árnyékában” című programsorozat keretében került sor.

2010. szeptember 21-én avatott emléktáblát a Verseghy Kör a szolnoki mártírköltők tiszteletére a Zsidó Imaház falán. Szurmay Ernő (1923-2016) irodalomtörténész, az egyesület örökös tiszteletbeli tagja a Szolnoki mártír költők verses hagyatéka című antológiájában gyűjtötte össze a zsidó származású tragikus sorsú művészek költeményeit.

2010-ben jelent meg Szolnok könyve. A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára és a Damjanich János Múzeum szakemberei mellett számos közművelődésben és a város történetében jártas publicista közreműködésével készült el a tanulmánykötet.

10 évvel ezelőtt…

2015. január 20-án hunyt el Simon Ferenc (1922-2015) szobrászművész, a Szolnoki Művésztelep alkotója. Emléke előtt tisztelegve Szolnok Megyei Jogú Város vezetősége utcát nevezett el róla Szandaszőlős városrészben.

2015 tavaszán a Magyar Honvédség 86. Szolnok Helikopter Bázisán emlékművet állítottak az ugrások és a repülőszerencsétlenségek során életüket vesztett ejtőernyősök tiszteletére.

2015. április 15-én a Szolnoki Ügyvédi Kamara, valamint a Szolnoki Ügyészi és Bírói Egyesület korabeli újságcikkek segítségével újraállította a Szolnoki Törvényszék épületében 1922-ben emelt, majd 1945 után politikai okok miatt eltávolított emléktáblákat. A márványtáblák az első világháború és a proletárdiktatúra során áldozatul esett szolnoki jogászok nevét őrzik.

2015. szeptember 1-jén avatták fel a kerámia napórát a szolnoki Széchenyi István Gimnázium sportcsarnokának homlokzatán.

2015. szeptember 25-én mutatta be a szolnoki Szigligeti Színház Csíky Gergely: A nagymama című vígjátékét Málnay Levente rendezésében. A főszerepeket neves vendégművészek Almási Éva és Kovács István játszották.

2015 októberében avatták fel Császár Gyöngyi (1956-2014) színművész kopjafáját a Tisza parton, a Szigligeti Színház közelében. A kopjafa Derzsi Pál erdélyi fafaragó szobrász munkája.

2015. december 1-jén hunyt el Szolnokon Rékasy Ildikó (1938-2015) nyugalmazott könyvtáros, költő.

5 évvel ezelőtt

2020-ban kapott Munkácsy-díjat Fazekas Magdolna festőművész, a Szolnoki Művésztelep tagja.

2020. június 4-én a Trianoni békediktátum aláírásának centenáriuma alkalmából, avattak emléktáblát Szolnokon a Tiszai hajósok terén az Országzászló mögött álló támfalon.

2020. december 3-án, 49 éves korában hunyt el Kozák László (1971-2020) a koronavírus-fertőzésből fakadó szövődmények következtében. Kozák család megyeszerte, mint muzsikusdinasztia volt ismert, így Kozák László is egyszerre táncolt, zenélt, énekelt. Kozák László gyermekfejjel a szolnoki Barna Gyöngyök nevű formációval tűnt fel 1980-ban, amelynek ő volt a művészeti vezetője. Gyakran megfordult népzenei táborokban és folklórtalálkozókon. Fellépett a budapesti Kalyi Jag (Fekete Tűz) táncegyüttessel is. 1988-ban testvérével, Lajossal együtt megkapták a Népművészet Ifjú Mestere címet.

2020. december 22-én avattak emléktáblát az egykori Tüdőkórház kapubejáratának falán.

Összeállították a Verseghy Könyvtár Helyismereti gyűjteményének munkatársai